Kovács András tájékoztatása szerint a kibocsátási határértékek szigorodása miatt a széntüzelés nem tartható fent, azonban az erőmű 2020-ig kötelezettséget vállalt Oroszlány és Bokod ötezer lakásának és közületeinek távhő és melegvíz ellátására, ezért átmeneti megoldásként 2016 januárjára egy háromkazános, gázmotoros erőművet építenek fel. Időközben megkezdték a kísérleteket, hogy az erőmű két, korábban korszerűsített kazánjában feldolgozott hulladékból származó tüzelőanyagot égethessenek el, ezzel a környezetvédelmi normának megfelelő és gazdaságos működést érjenek el - mondta el a vezérigazgató.

Kovács András hozzátette, az erőmű kifejezett szándéka a két kazán működtetése. Ha a kísérletek nem járnak eredménnyel, a tulajdonos MVM Zrt. bezárja a villamos áramot is termelő erőművet és csak a fűtést szolgáló létesítményeket üzemelteti. A képviselőknek készített előterjesztés szerint a létesítményben 2016 után használható blokkok értéke meghaladja a tízmilliárd forintot. Az erőmű végleges bezárása majd bontása és rekultivációja 37 milliárd forintot emésztene fel. A költségekre 19,5 milliárd forintig a szénfillér, a villamos energia árába épített támogatás nyújtana fedezetet, a bezárással 540 munkahely szűnne meg.

A tájékoztatóban elhangzott, hogy az éves működéshez 400 ezer tonna válogatott és feldolgozott hulladékra van szükség. A tüzelőanyagban papír, növényi származékok és különféle műanyagok lehetnek, de nem tartalmazhat fémet és PVC-t. Kovács András elmondta, az MVM OVIT Zrt. gödi telephelyén felépítettek egy kisebb méretű berendezést, melyben az Oroszlányban használható tüzelőanyag összetételét kísérletezik ki.

A Vértesi Erőmű az új tüzelőanyagot a környezetvédelmi mérések és engedélyek beszerzése után vezeti be, addig a gázerőművel végzik Oroszlány és Bokod távfűtését – olvasható az MTI helyszíni tudósításában.