Mint arról a program során több alkalommal is szó esett, a cigány szó - amit a politika nem szívesen használ – egy gyűjtőfogalom, hiszen a magyarországi cigányok/romák, három nagy nyelvi csoporthoz tartoznak. Ezek: a magyarul beszélő magyarcigányok, romungrók, akik magukat zenész, muzsikus cigányoknak mondják, a két nyelven, magyarul és cigányul is beszélő oláhcigányok - akik magukat romának (roma - emberek) mondják - és a két nyelven, magyarul és románul beszélő román cigányok (akik magukat beásnak mondják). A magyarországi cigányok 71 %-a magyarcigány, 21 %-a oláh cigány, míg a fennmaradó 8 % beás cigány.

Érdekesség, hogy az oláh nyelvben megtalálható roma, emberek kifejezés a beások számára értelmezhetetlen, nem létező szó. A szakemberek szerint ha kis túlzással is, de a roma-cigány szavak szinonimaként egyaránt használhatók.

Létszámuk meghatározásakor, meg kell különböztetni a népszámláláskori önbevallás és a statisztika adatait. A 2001-es népszámláláskor a 200 ezret sem érte el a magát cigánynak vallók száma, ami 2011-ben éppen csak 300 ezer fölé emelkedett. A Tudományos Akadémia kutatásai szerint tényleges létszámuk 500-600 ezer körül lehet. Ami integrációjukat illet, a jelenlévők Mária Terézia kora óta számtalan kísérletről, próbálkozásról számoltak be, két dologban azonban valamennyi hozzászóló egyetértett: teljesen új rendszer kidolgozására lenne szükség a beilleszkedésük támogatására, azonban ez a cigányok hathatós együttműködése nélkül, akaratuk ellenére sosem fog sikerülni.