A vízkezelés során alkalmazott vegyszerek nehézfém-szennyezése ugyancsak hozzájárulhat az ólom megjelenéséhez. Ennél azonban jelentősen több ólom kerülhet az ivóvízbe a régi, 30 évnél öregebb vízhálózatokban még ma is sok helyen megtalálható ólomcsövek és ólom tartalmú szerelvények korróziója következtében, azokból kioldódva.

Az élelmiszerekkel és ivóvízzel elfogyasztott ólom csak részben szívódik fel a gyomor-bélrendszerben. A felszívódott, és véráramba bejutó ólom a vörösvértestekhez kötődik, nagyobb része rövid időn belül a vizelettel ürül, míg egy része a csontokban, hajban, körömben raktározódik. Felnőttek esetében a szervezetbe került ólom szív- és érrendszeri megbetegedésekhez, csökkent veseműködéshez és termékenységi zavarokhoz vezethet. Emellett felléphetnek központi idegrendszeri tünetek, mint például a végtagok remegése is. A terhes anyák, magzatok, csecsemők és kisgyermekek különösen érzékenyek az ólom káros hatásaival kapcsolatban, ugyanis testtömegükhöz képest több vizet vesznek fel, nagyobb arányban kötik meg a benne lévő ólmot.

2013. december 25-től az Európai Unióban az addigi 25 mikrogramm/literről 10 µg/literre csökkent a határérték. Az ólomtartalmú ivóvíznek nincsen különös íze vagy szaga, így pl. fémes íz megjelenése nem utal az ivóvízben lévő ólom mennyiségére.

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya 2014. évben Komárom-Esztergom megye valamennyi településén elvégeztette a szolgáltatott ivóvíz ólomtartalmának vizsgálatát. A vizsgálatok a települések 1-1 közintézményében, oktatási-nevelési-, illetve gyermekintézményében történtek. Az eredmények alapján elmondható, hogy a szolgáltatott ivóvíz minősége valamennyi településen megfelelő minőségű. Ha az épület kora alapján feltételezhető, hogy ólom kerülhet az ivóvízbe, érdemes a csapvizet megvizsgáltatni. Amennyiben valaki szeretne meggyőződni arról, hogy az általa lakott épületben mekkora a víz ólomtartalma, térítés ellenében bármelyik, arra akkreditációval rendelkező laboratóriumot felkeresheti és megrendelheti a vízvizsgálatot.

Amennyiben a csapvízben nagy mennyiségű ólom van jelen, javasolt valamilyen módon csökkenteni annak koncentrációját. Végleges megoldást az ólomcsövek TELJES cseréje jelentheti. Amennyiben a cserére nincs mód a Népegészségügyi Főosztály javasolja az alábbi átmeneti intézkedések megtételét:

• Fogyasztás (ivás, főzés, ételek, italok készítése) előtt 1-2 percig mindenképpen folyassa ki a csapot!
• Fontos, hogy ivás, főzés, ételek és italok készítéséhez kizárólag a hideg vizet használja, ugyanis a meleg víz nagyobb mértékben oldja a fémeket, így az ólmot is!
• Forralással a víz ólomtartalma nem csökkenthető, sőt a párolgás miatt a visszamaradó vízben koncentrálódik.
• Ha igazolt, hogy a vízvezetékből ólom kerül az ivóvízbe, akkor várandós édesanyák, csecsemők, kisgyermekek számára mindenképpen egyéb forrásból származó víz (pl. ásványvíz) felhasználását javasoljuk ivás és ételkészítés céljából.

Az ivóvízben lévő ólom mennyiségének csökkentésére átmeneti megoldásként szóba jöhet bizonyos otthoni ivóvíz-utótisztító kisberendezések alkalmazása, azok hátrányainak mérlegelése mellett. Elsősorban a zeolitot, egyes ioncserélő műgyantákat és a fordított ozmózis membránt tartalmazó kisberendezések lehetnek alkalmasak az ivóvíz ólomtartalmának megfelelő mértékű csökkentésére. Fontos, hogy kizárólag OTH engedéllyel rendelkező kisberendezést alkalmazzunk, az alkalmazási feltételek betartása mellett.

A kisberendezések alkalmazásával kapcsolatban részleteket az Országos Tisztifőorvosi Hivatal honlapján (www.antsz.hu) olvashat, illetve további tájékoztatás kérhető az Országos Közegészségügyi Központ Vízhigiénés osztályának munkatársaitól (telefon: 1/476-1173 ; e-mail: vizosztaly@oki.antsz.hu.

- Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya -