A KDNP már 2009-ben kérte a családi csőd bevezetését, de ez visszhang nélkül maradt – olvasható a csődvédelem weboldalán: magancsodvedelem.hu .A magáncsőd és a családi csődvédelem (a kettő ugyanaz) felvetése és a bevezetés között számtalan év telt el, azonban 2011 után a magyar kormány különböző módszerekkel igyekezett védeni a devizahiteleseket, így a magáncsőd bevezetése nem volt olyan sürgős, mint akkor.

A Magyarországon korábban teljesen ismeretlen családi csődvédelem rendszerét azok számára dolgozták ki, akik törleszteni már nem tudnak, de egy vagyonfelügyelő segítségével még megmenthető az otthonuk (jelzáloghitel esetén), illetve nem kerülnek teljesen reménytelen helyzetbe. Az elmúlt évek ennek az egyszerű meghatározásnak a pontos, számításokon alapuló jogszabályba foglalásával teltek.

A legfontosabb tudnivalók a magáncsődről:

• A csődvédelem önkéntesen igényelhető.
• 2015. szeptember 1-jétől a nem fizető jelzáloghitelesek, 2016. október 1-jétől bárki igénybe veheti.
• Olyan személy igényelheti, akinek a tartozása (nem a hitele összege!) legalább 2 millió és legfeljebb 60 millió forint.
• Akkor igényelhető, ha az adós legalább 500 000 forintnyi (kamatokkal és járulékokkal növelt) tartozása 90 napnál régebb óta áll fent. A tartozások között lennie kell legalább egy hitelnek is.
• Csak akkor igényelhető, ha az adósság összege az igénylő csődvagyonának 100% és 200% közötti részét teszi ki. A csődvagyon az ingóságok és ingatlanvagyonok összege, továbbá a következő öt évben várható bevétel összege.
• A magáncsőd időszaka alatt az adós kevesebbet törleszt, mint amennyit kellene. A csődvédelem lejártakor a megmaradt tartozást elengedik. Az engedmény akár 95% is lehet.
• A csődvédelem alatt csődbiztos felügyeli az igénylő, a hozzátartozói és a vele egy háztartásban élők költéseit. Egy-, két- és háromfős családok esetén fejenként a legkisebb öregségi nyugdíj másfélszeresét költhetik el szabadon (vagyis három fő esetén kb. 120 000 forintot), négy főtől pedig csak a legkisebb öregségi nyugdíj összegét családtagonként (4 fő esetén szintén kb. 120 000 forint). Ennél nagyobb költéshez a csődbiztos beleegyezése szükséges.
• A csődvédelem alapesetben 5 évre szól, de meghosszabbítható 7 évre. Egy személy életében egyszer veheti igénybe a csődvédelmet.
• Ha valaki bármilyen formában csal, azt örökre kizárják a csődvédelemből.
• Az adósnak vállalnia kell, hogy ha nincs munkája, keres. Fontos továbbá, hogy nem viselkedhet úgy, hogy magatartása miatt megbüntessék, elbocsássák stb. – vagyis csökkenjen a törlesztőképessége.

A 2012-es javaslat szerint a családi csődvédelem lényege, hogy a bajba jutott család gondnokot kap, aki segít beosztani a havi fizetést, segélyt, nyugdíjat az adósnak (és családjának). A gondnok lehet szociális munkás, pénzügyi szakember vagy családvédelmi szakember is. A szakember feladata, hogy azoknak a családoknak mutasson kiutat, segítsen bevételeik beosztásában, amelyek nem tudják fizetni a számlákat vagy a banki törlesztéseket, de nem azért, mert anyagi eszközeik elégtelenek, hanem azért, mert nem tudják megfelelően beosztani a jövedelmüket, vagy nem hajlandóak megválni olyan vagyontárgyaiktól, amelyek értékesítésével jelentős pénzhez jutnának.

A csődbiztos feladata, hogy tárgyaljon a bankokkal és közüzemi cégekkel, és próbáljon közvetíteni a felek között, jellemzően engedményeket kicsikarva a szolgáltatóktól. A magáncsőddel kapcsolatos kormányzati munka 2015 elején váltott magasabb sebességbe. A tervezet szerint a csődközelben levő magánszemélyek (és családjuk) szakemberek segítségét igényelhetik: a kisebb összegű elmaradások rendezésére pénzügyi, szociális vagy akár jogi szakértők is kirendelhetők.

A magáncsőd természetéből következően a rendszerbe csak olyanok léphetnek be, akiknek van vagyonuk és bevételük: mivel a csődvédelem lényege, hogy a gondnok osztja be a család bevételeit, a családnak értelemszerűen rendelkeznie kell bevételekkel – illetve pénzzé tehető vagyontárgyakkal (pl. járművel vagy nyaralóval, plazmatévével és egyéb, a létfenntartáshoz nem szükséges, de értékes ingóságokkal).