A megemlékezésen Gál Domonkos idézte fel azt a drámai véget dokumentáló naplóbejegyzést, amit 2000. május 10-én vetettek papírra: A kasok a toronyban felhúzva, gerendával biztosítva. A gép lekapcsolva, a tömedékelés megkezdődött 11 óra 15-kor, aláírás: Pataki.

Mint elhangzott, a múzeummá változtatott terület környezete mind rendezettebb, sikerült új attrakciókat kialakítani, s ez meglátszik a látogatottságon is, hiszen augusztusban már több mint 800-an keresték fel a bányászatnak emléket állító helyet. Lazók Zoltán polgármester arról szólt, hogy az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít tárlat bővítésére, pályázati pénzeket, és önerőt is szívesen áldozva a színvonalas bemutatótér fejlesztésére, hiszen a hely adottsága, a felújított majki műemlékegyüttes közelsége igényli a turistavonzó látványosságok kialakítását.

A jelenlévők a megemlékezés keretében megkoszorúzták azt az emlékhelyet, ami az oroszlányi szénmedence áldozatainak állít emléket. A több mint kétszáz nevet felsoroló márványtáblánál az önkormányzat és a bányászok képviselői mellett intézmények, civil szervezetek is elhelyezték a kegyelet virágait, majd külön megemlékeztek a XX-as akna elmúlt évben elhunyt dolgozóiról is.