„Csak hitegettek bennünket” – legyint az oroszlányi polgármester. Lazók Zoltán kissé csalódott, amiért a korábban ígért biomassza helyett mini gázkazán adja az oroszlányiaknak a fűtést és a melegvizet. „Sokba fog kerülni az oroszlányiaknak, ha egyszer vége lesz a rezsicsökkentésnek” – mondja. „Ez egy teljesen új helyzet, a városnak a távfűtésről soha nem kellett gondoskodnia, az oroszlányi erőművön keresztül mindig is az állam gondoskodott róla.” Lazók Zoltán szerint ez egy nagyon értékes terület, mesterséges tóval, kéntelenítővel, távvezetékekkel, minden adott ahhoz, hogy az erőmű működjön. De nem működik. Egyre kevesebb villamosenergiát használnak az emberek, ezzel együtt az áram is egyre olcsóbb, nem éri meg a termelés.

Ráadásul most, hogy a szigorúbb környezetvédelmi előírások miatt szenet már nem tüzelhetnek az erőműben, alternatív megoldás még nincs, a Vért 2020-ig kötelezettséget vállalt Oroszlány és a szomszéd település, Bokod távhő- és melegvíz-ellátására, ami januártól az MVM Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt. gázkazános mini erőműve lát el. Azt azonban, hogy 2020 után mi lesz, senki sem tudja. „Brüsszelbe is elmentem, hogy tájékozódjam, milyen lehetőségek vannak a távhő továbbfejlesztésére, van-e valamilyen pályázat” – mondja a polgármester, és mutatja a szép színes nyomtatványokat az erőműről, amiket Brüsszelbe is elvitt. Abban biztos, hogy a jövőben a távhőrendszernek meg kell újulnia. Csak azt nem tudja még, hogyan.

Hajdanán óránként 50 tonna szenet is vittek a bányából az erőműbe. Azokból, akik ezt a felszínre hozták, azóta jobb esetben gépkocsivezető, vagyonőr, raktáros vagy targoncás lett. Rosszabb esetben az Oroszlány melletti ipari parkban, a szalag mellett kaptak munkát, töredékéért annak, amit bányászként kerestek. Hasonló sors vár az erőmű dolgozóira is.

Hat multi képviselője is járt már az erőműben, munkát ajánlottak a kirúgottaknak, a gond csak az, hogy alacsonyabbak a bérek és a munka sem igényel magasabb képzettséget. A polgármester azt mondja, „ezeknek az embereknek a kisujjukban van a kazánüzemeltetés, erre az ipari parkban nincs szükség”. Ennek ellenére Lazók Zoltán nem tart attól, hogy Oroszlány Ózd sorsára jutna, „a nehezén már túlvagyunk, a ’90-es években 7500 bányász veszítette el a munkáját”. A polgármester különösebben a kieső adóbevétel miatt sem aggódik, „a megye 100 legnagyobb árbevételű cégből az 5., a 10., a 16. és a 31. is oroszlányi. Van olyan, amelyik tavaly két új gyárat is épített. Egy éven belül akkora volt az ipari parkból származó adóbevétel növekedés, ami kétszerese annak, amit az erőmű az önkormányzatnak fizetett”. Csak munkás nincs elég, akiket a szalag mellé lehetne állítani. Munkaerő-kölcsönzőkön keresztül sikerült ugyan néhány embert szerződtetni, akik, ha elégedettek a munkával, hozzák a családjukat is. A polgármester szerint ennek köszönhetően drágábbak lettek a bérlakások Oroszlányban, és több a gyerek is az óvodákban.

cikk: Balla Györgyi, fotó: VS.hu/Mudra László