Mint az közismert, 2014 végén megszüntette a termelést az ország utolsó mélyművelésű bányája Márkushegyen. Ezt megelőzően sokan kongattak vészharangot, a város leépülését jósolva. Hogy ez mégsem következett be, abban az elmúlt ciklusok polgármesterei és testületi tagjai elévülhetetlen érdemeket szereztek. Oroszlány a Vértes észak-nyugati lábánál igen szép természeti környezetben található, területének egynegyede a Vértesi Tájvédelmi Körzet része. A Tatabányától 15 km-re elhelyezkedő kis faluból, fél évszázad leforgása alatt a bányászat és energetikai ipar közel húszezer lakosú, fejlett infrastruktúrával rendelkező kisvárost teremtett. A település megközelíthetősége több szempontból is kedvező. Oroszlány az iparilag fejlett Budapest- Győr- Székesfehérvár háromszög közepén helyezkedik el, jó közlekedési kapcsolatokkal mindhárom város irányába. A tágabb térségi kapcsolódás legfontosabb tengelyei az M1-es autópálya és az 1-es főút, gyors eljutást biztosít Budapest (Oroszlány-Budapest 72 km), illetve Győr és Ausztria felé. Szlovákia a megyével határos, így a komáromi és az esztergomi hídon keresztül rövid úton elérhető.

A város 1997-ben megszerezte az Ipari Parki címet. A fejlesztés három üteme közül az I., mintegy 40 hektáros és a III. ütem 20 hektáros területe mára nagyrészt kiépült és betelepült. A II. ütem (cca. 60 hektár) beépülése is elkezdődött melyben jelentős szerepet játszik a már korábban a városban letelepedett egyik nagy külföldi cégcsoport. A 15 termelő vállalkozás jelenleg több mint 3600 főnek biztosít munkát, és a következő években újabb ezres nagyságrendben válik szükségessé a munkaerő. Az Ipari Park további fejlődése és gazdasági súlyának, városi pozíciójának erősödése érdekében koncentrálnunk kell a már betelepült cégek belső fejlődése által jelentkező igények kiszolgálására, a termelési szerkezetükhöz kapcsolódó új partnerek és beszállítók felkutatására, helyzetbe hozására, melyek között ösztönözni célszerű a helyi gazdasági szereplők szerepvállalását és fejlődési elképzeléseik támogatását.

A gazdasági változásokat fokozatosan, de sajnos csak kisebb mértékben és állandó „csúszással” követte a városi, szolgáltatási funkciók számának és minőségének bővülése. A gazdaság mára a szerkezetváltást követően szilárd alapokon nyugszik és a korábbi fejlesztések beérését követően prosperál. Azonban a település hosszú távú fejlődése, vonzerejének és népességmegtartó képességének szempontjából elengedhetetlen a szolgáltatási színvonal erősítése. Ennek érdekében feltétlenül szükség van a már nagyrészt meglévő intézményhálózat korszerűsítésére, szolgáltatási területeinek bővíté sére, adott esetben újragondolására és valóban jó minőségű, de fenntartható működtetésére.

Ugyanakkor örvendetes, hogy az Ipari Park vállalatainak menedzsmentje és a dolgozók kollektívái az utóbbi években rendre növelték társadalmi szerepvállalásukat, mind közelebbi, konstruktívabb viszonyt alakítottak ki az önkormányzattal, az intézményekkel, a civil és sportszervezetekkel. Mint arra már utaltam, erősíteni szükséges önkormányzatunk szervező, kiszolgáló szerepét, nemcsak az ipari fejlődés, hanem a város élhetőbbé, kényelmesebbé tétele érdekében is. Ennek a törekvésnek az erősítésére indult több nagyberuházás az idei évben. Jelenleg három középület energetikai korszerűsítése folyik, egy komplex terület rehabilitációja van folyamatban, és épül a város lakóinak régi vágya, az új sportcsarnok. A mintegy másfél milliárdos településfejlesztést a pályázati és TAO-s támogatások mellett, több mint félmilliárd forinttal finanszírozza az önkormányzat.

Az állami források felkutatásában nagy segítséget kaptunk országgyűlési képviselőnktől, Czunyiné Bertalan Judittól. Összességében tehát azt kell megállapítanom, hogy a bányászati hagyományok megőrzése és ápolása mellett mára komoly iparvárossá nőtte ki magát Oroszlány, ahová jó hazajönni, jó befektetni, mert minden törekvésünk arra irányul, hogy a település polgárai és vállalkozásai egyaránt megtalálják számításukat itt, a Vértes-hegység lábánál – nyilatkozta Lazók Zoltán polgármester.