A teljes népesség halálozása is hasonlóan alakul: bár az utóbbi 10 évben csökkenő tendencia figyelhető meg, aránya még így is másfélszerese az EU15 országokban kimutathatónál. Az összes halálozás több mint felét a keringési rendszer megbetegedései okozták, amelynek hazai 20%-os csökkenése ellenére is nőtt a különbség a magyar és az EU15 országok adatai között. 2013-ban az összes halálozás negyedét a rosszindulatú daganatok okozták, melyek közül a legtöbb halált – csökkenő sorrendben – a nőknél a tüdő-, az emlő-, a vastag- és végbéldaganatok, míg a férfiaknál a tüdő-, a vastag- és végbél- valamint a szájüregi daganatok – hangzott el többek között kedden délután a Bányász Klubban, ahol Sipos Andrásné az egészséges életmód kihívásairól tartott előadást a Nyugdíjas Értelmiségi Klub rendezvényén.

A szakember a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet kutatási anyagát ismertetve arról is szólt többek között, hogy egy 2014-es magyar egészségfelmérés is alátámasztotta, hogy a krónikus betegségek kialakulásában kiemelkedő szerepet játszó egészségtelen életmód a magyarok jelentős többségére jellemző. A felnőtt lakosság több mint fele súlytöbblettel él, csak minden 6. felnőtt végez a WHO ajánlásainak megfelelő testmozgást, minden 20. alkoholfogyasztása már egészségkárosító, és minden harmadik dohányzik. Figyelemre méltó, hogy az elmúlt évek jelentős népegészségügyi intézkedései ellenére a naponta dohányzók aránya 2009 óta lényegében nem változott, sőt a naponta cigarettára gyújtó fiatal felnőttek aránya még emelkedett is az elmúlt 5 évben.