Ez a tendencia a következő években is így fog alakulni. A munkavállalási célú elvándorlás gyorsul, a fiatal generációk országok közötti mobilitási hajlandósága jelentősen megnőtt, a külföldön dolgozó magyarok létszáma több százezerre tehető. A külföldi munkavállalás erőteljesebben érinti a szakképzett és az egyetemi végzettséggel rendelkezőket, miközben a gazdaság elmúlt években megindult bővülése új munkaerő szükségletet indukál.

A fenti okok miatt egyre több cég és ágazat szembesül a szakképzett munkaerő hiányával, egyes ágazatokat ez kiemelten sújt (idegenforgalom, vendéglátás, IT, építőipar, stb.). Az álláskeresők száma jelentősen csökkent, és ezek jelentős hányada (több mint 40%-a) képzettséggel nem rendelkező állástalan, versenyszférában nem vagy nagyon nehezen alkalmazható, ráadásul helyzetük csak lassan alakítható. Az országon belüli mobilitás elmarad a kívánatostól, és a rendelkezésre álló munkaerő minősége is romló tendenciát mutat.

A demográfiai trendek eredményeként a munkaerőhiánnyal a következő években elkerülhetetlenül számolni kell. Reális célként ennek mérséklését, a trendek megállítását, lassú megfordítását lehet kitűzni. Az átmeneti időben pedig minden lehetséges módon kezelni kell a munkaerőhiányt annak érdekében, hogy az elmúlt években elindult gazdasági növekedés folytatódhasson, a gazdaság működőképes maradjon.