A korabeli beszámolók szerint komoly vihar volt azon az éjszakán, ami áramkimaradást okozhatott, s leállt a főventillátor. Ennek okán megszűnt a szellőzés, ami a metángáz felgyülemlését eredményezte. Az elbeszélések és a vizsgálatok feltételezése alapján, az áram-visszakapcsolása során keletkezhetett az a szikra, ami a sújtólégrobbanást okozta.

Az érintett munkaterületen 94-en dolgoztak. Harminchét bányász életét vesztette, öt súlyos és tizenkét könnyebb sérültet kórházba szállítottak.

1984-ben emelték a márkushegyi bányaüzem udvarán azt a mementót, amely kőbe vésve őrzi az áldozatok nevét. Itt gyülekeztek csütörtök délben az MVM, a Vértesi Erőmű és az egykori bányaüzem vezetői, az érdekképviseletek, valamint a környék önkormányzatainak képviselői, polgármesterei – köztük Lazók Zoltán és Rajnai Gábor, hogy elhelyezzék a kegyelet koszorúit a 34 évvel ezelőtti tragédia emlékére.

A térség országgyűlési képviselői nevében Bencsik János koszorúzott.