Mint azt Körtvélyfáy Zoltán, a ház igazgatóhelyettese a pénteki megnyitón elmondta, a szöveges falvédő 1871-ben született meg az iparművészettel egyszerre. Eleinte az angolok, hollandok, svédek körében, majd az Osztrák-Magyar Monarchia területein honosodott meg. Bécsből kerül be Magyarország és Erdély területére. A falvédők funkciójukat tekintve hol a falak tisztán tartása, hol esztétikai értékük, hol pedig csupán az egykori divat miatt használatosak még ma is.

- A falvédő mintát az asszonyok vásárolták, vagy másolták. A mintákat általában tetszés szerint színezték, varrták kékkel, pirossal vagy piros-zöld kombinációval. A mintát választhatták kalendáriumból és könyvből is. Akad példa arra is, hogy a feliratot tetszés szerint átdolgozták. A keret elkészítésére sem volt szabály: leggyakrabban boszorkányöltéssel vagy horgolással történt. A végén a kész kézimunkát kimosták, kikeményítették és kivasalták – ismertette a kiállított mintegy félszáz mű keletkezéstörténetét Körtvélyfáy.

A megnyitót követően a színházteremben folytatódott az OKSZÍK pénteki programja, ahol erdélyi táncokat tekinthettek meg az érdeklődők az Udvarhelyi Néptáncműhely előadásában.