Rákóczira emlékeztek
Az Országgyűlés 2015-ben nyilvánította március 27-ét II. Rákóczi Ferenc emléknapjává Erdély és Magyarország fejedelmének, a Rákóczi- szabadságharc vezetőjének születésnapját.
A határozat tisztelettel adózik a II. Rákóczi Ferencre felesküdöttek emléke előtt is, akik a Cum Deo Pro Patria et Libertate zászló alatt küzdöttek a magyar szabadság kivívásáért. A parlament emellett kimondta, hogy támogatja és szorgalmazza a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatos megemlékezések szervezését.
Ennek jegyében - immáron harmadik alkalommal - rendezte meg az oroszlányi Rákóczi Szövetség kedden az emléknapot, amelyen elsőként Nagy Csaba, a civil szervezet helyi elnöke köszöntötte a szép számmal megjelenteket az OKSZÍK kiállítótermében.
Az eseményen Katona Csaba történész, az MTA tudományos munkatársa tartott vetített képes előadást " Dokumentumok II. Rákóczi Ferenc és társai újratemetéséről" címmel.
A tényeken alapuló, rendkívül átfogó történelmi emlékezés lényegét így fogalmazta meg az előadó: " II. Rákóczi Ferenc és társai újratemetése sokkal több volt egy kegyeleti aktusnál. Politikai nézetek, akaratok ütköztek egymással, amelyben a korszak hőskultuszt építő, kuruckodó képviselőinek felfogása feszült szembe az uralkodó, Ferenc József és körének a lázadó, rebellis Rákóczit elvető, időhúzó magatartásával. A csontok hazaszállítása és a felfokozott hangulatban megtartott díszes ünnepségek értékelése még ma sem mentes a politikai felhangoktól, és akkor még inkább az volt. A később többször is fellángolt viták ellenére Kossuth Lajos hamvainak hazahozatalát követően ez az 1906-os őszi temetés volt a korszak egyik legnagyobb és leglátványosabb eseménye."
A megemlékezést a város főútja mellett 2006-ban felállított Rákóczi szobor koszorúzása zárta.