Hit és illúzió
Hatodik alkalommal került megrendezésre Oroszlányban a „Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja” a helyi Rákóczi Szövetség és az OKSZÍK közös szervezésében. A művelődési ház kamaratermében elsőként Nagy Csaba, a civil szervezet elnöke köszöntötte a megjelenteket - köztük Rajnai Gábor alpolgármestert -, majd vázolta az emléknap fontosságát.
Az eseményen bemutatásra került a révkomáromi Boráros Színház előadásában a Hit és illúzió című dráma, amely a felvidéki magyarság rendszerváltás kori sorsát igyekszik színpadi eszközökkel szemléltetni.
A színpadi játék a 2014-ben bemutatott, s azóta közel 80 előadást megért Hit és hűség című darab folytatása, mindkettő Csáky Pál író, EP-képviselő műve alapján készült.
A darab formálisan egy kisvárosi gimnázium hét egykori diákjáról szól, akik a szlovákiai magyar társadalmat képviselik, akiknek az életpályája modellértékű, s azt hivatott bemutatni, hogyan alakult ki a mostani valóságunk a múlt évszázad '80-as éveihez képest.
„A bársonyos forradalom idején hittünk és bíztunk abban, hogy más idők jönnek. Hogy egyenlő elbánásban lesz részünk, hogy hamarosan eljön az idő, amikor szabadok és ennek az országnak egyenjogú állampolgárai lehetünk. Ám ez mind illúziónak bizonyult ……” - adott magyarázatot a darab címére Boráros Imre főszereplő.
A Kossuth-díjas színművész szerint mivel máig nem tisztázott, hogy mit tettünk a rendszerváltás után ránk törő szabadsággal, és hogy az mit tett velünk - a darabban ezekkel a kérdésekkel is igyekeznek megbirkózni.
Az előadás, amelynek díszleteihez Nagy János szobrászművész alkotásait is felhasználták, egy fohásszal kezdődik és azzal is ér véget. Az alkotók szándéka szerint ez rituális keretet ad a műnek, utat nyitva a reménynek: hogy megmaradhassunk szülőföldünkön magyarnak, s hogy megőrizhessük kétezer éves kultúránkat a háborgó Európában.