A Rákóczi Szövetség rendezvényén Nagy Csaba elnök köszöntötte a megjelenteket, köztük az előadót, Takaró Mihály írót, irodalomtörténész tanárt.

A Nyugat harmadik nemzedékéhez sorolható költő, műfordító kiváló formaművész volt. Költészetében az avangard vívmányait - főként a képzettársítások szabadságát - ötvözte a klasszikus hagyományokkal: a kötött versformával, az arányosan szerkesztett szóképekkel.

" A meghitt magánélmények, a jelentéktelen apróságok zsenije, a formatökély mesterjátékosa " - írták róla.

Első verseskötetében, a Leselkedő magányban / 1928 / a háború utáni fiatal nemzedék csalódásáról és elmagányosodásáról vallott. Vigasztalást adó hite az 1930-as években erősödött meg, mint arról második kötetében, a Nagycsütörtökben / 1933 / tett bizonyságot.

Az Angyalok citeráján című kötetében egyre betegebben - mintegy távolodva a valóságos világtól - az élet mulandóságáról, az apró földi örömökről, a hit erejéről elmélkedett szívszorító soraiban.

Dsida Jenő 1938. június 7.-én hunyt el, 31 évesen szívbetegségben. Sírhelye Kolozsvárott, a házsongárdi temetőben található.

Néhány jeles versének felolvasása után, zárásként a professzor előadó az 1940-ben napvilágot látott, azóta szinte nemzeti himnusszá vált Psalmus Hungaricus / Magyar zsoltár / című költeményét szavalta el, mely a nemzeti hűség és a történelmi felelősség morális kérdéseit vetette fel.