A vendégek között ott volt Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekben közreműködő miniszterelnöki megbízott, Lazók Zoltán polgármester, Török Alfréd, a CSEMADOK lévai alapszervezetének elnöke és Vaslabán Csaba balatonkeresztúri plébános.

Az ünnepi esemény szónokaként Szili Katalin emlékeztetett, hogy a Párizs környéki Grosbois falucska (ma Yerres) kamalduli kolostorának volt lakója II. Rákóczi Ferenc 1715-1717 között. A kolostor magányában talált megnyugvást a hányatott sorsú fejedelem zaklatott lelke a nyolc éven át tartó szabadságharcot követően, s végakarata szerint szívét a kolostorban temették el. Életének legfőbb üzenete az erkölcsi nagyság tiszteletben tartása, a lelki tisztaság megőrzésének fontossága, és az, hogy mindent meg kívánt tenni a nemzet nyugalmáért, egységéért.

Mint mondta, a magyar történelem leghosszabb szabadságharcát vezető Rákóczinak egy független, önálló ország felépítése volt a célja, aminek eléréséhez a nemzeti egység megteremtését akarta megvalósítani a Kárpát-medence népeivel közösen. „Nem tűrhetők az országban olyanok, akik hazai kenyeret esznek, és az ellenség parancsát követik” – idézte a miniszteri megbízott a fejedelmet.

Nagy Roland történész II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának Majkhoz és a megyéhez kötődő eseményeit ismertette előadásában: A korszak iránt érdeklődőnek nehéz dolga van, hiszen a források, de főképp az alapvető szakirodalom hiánya miatt nehézkesen állítható össze környékünk Rákóczi-szabadságharc kori történelmének leírása. Az azonban elmondható, hogy a háborús évek megyénkben is pusztítást, felégetett, kirabolt településeket, az erdőkben bujdosó, éhező embereket hagytak maguk után. A harcokat követően megkezdődött a 18. századnak az az új és hosszú háború mentes időszaka, amelyre a területünkön is a nagyarányú betelepítések, jelentős építkezések jellemzők. Az ipar és kereskedelem fejlődése, valamint a nagy birtoktestek kialakulása ekkor meghatározó jelentőségűvé váltak.

- Végül egy kis érdekességgel zárnám előadásomat. Helytörténeti irodalmunk egyik kötete említi, hogy a szabadságharc alatt Majkon és a környező erdőkben kurucok táboroztak, innét jártak portyázni. Egy máig kérdéses alkalommal a labancok megtámadták és lemészárolták őket. A szakirodalom visszaemlékezésre utaló feljegyzése hivatkozik a Majkon talált tömegsírra, amely ezeknek a kurucoknak a csontjait őrizte. Ennek, a számunkra oly fontos részletnek a feltárása további kutatásokat érdemel – fogalmazott a történész.

Lazók Zoltán a Rákóczi megemlékezésekkel kapcsolatosan bejelentette: A Rákóczi Szövetség oroszlányi szervezete és a város képviselői 2009-ben utaztak első alkalommal Franciaországba, hogy a párizsi Magyarház Egyesület és Yerres városának meghívására részt vegyenek a II. Rákóczi Ferenc emlékére megrendezett emléknapon Csáky József szobrász alkotásánál, amit a franciaországi magyar kolónia adományaiból 1937-ben avattak fel. Azóta minden évben részt vett küldöttségünk ezen a rendezvényen, s a kapcsolat idén elérkezett ahhoz a ponthoz, hogy magasabb szintre emeljük. Ebben elévülhetetlen érdemeket szerzett Szinyei Melinda, a Magyarház Egyesület elnöke, akit ma is köszönthetünk körünkben, s aki Yerres városának felkérő dokumentumaival érkezett hozzánk. Bízom abban, hogy jövőre már arról számolhatok be, hogy Yerres és Oroszlány hivatalosan is felvette egymással a testvérvárosi kapcsolatokat, elmélyítve azt az elkötelezettséget, amivel mindkét település ápolja és őrzi II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékét – mondta a városvezető.

Az ünnepség zárásaként a jelenlévő szervezetek és vendégek elhelyezték a tisztelet és emlékezet koszorúit a Rákóczi emléktábláknál.