Az aradi vértanúk emlékére megrendezett ünnepségen Lazók Zoltán polgármester arról szólt többek között, hogy a 13 aradi vértanú kifejezte az akkori Magyarország társadalmi és etnikai sokféleségét, s ezen túl azt is, hogyan tudott egy eszme, Magyarország boldogulásába vetett hit szolgálatába állni német, rác, szerb, magyar és örmény, egyszerű polgár és gazdag arisztokrata ahogyan Jókai írta: egy zászló alatt egy haza fiainak vallották magukat.

- Ha az aradi gyásznapon van valami fenséges, úgy az utolsó jelenet bizonyára az: Vécseynek már nem volt kitől búcsút vennie, ezért Damjanich holttestéhez lépett, és bár korábban voltak nézeteltéréseik, most, az öröklét kapujában a magyar arisztokrata lehajolt, és megcsókolta a szerb paraszti ivadék, Damjanich kezét. Korunkból nemcsak a hősök, a gesztusok is elfogynak. Vécsey kézcsókja azt mutatja, a gesztus fontos erkölcsi tényező, a gesztusok által marad egyenes világunk tengelye – fogalmazott a városvezető, aki Tolsztoj gondolatát ajánlotta a jelenlévők figyelmébe: Fogjunk össze mind, akik szeretjük a jót, és legyen zászlónk a cselekvő erény!

A megemlékezés szónokaként Kedves Gyula történész azt emelte ki beszédében, hogy Arad neve különös érzeteket kelt a magyar emberben, hiszen egyértelműen az 1848-49-es szabadságharcot követő megtorlás, az aradi vértanúk, a szabadságharc végnapjai jutnak eszébe.

- A Habsburgok megrettenteni akarták a magyar népet, de ez visszájára ütött, és dacot váltott ki az egész nemzetből. Egy évtized telt el a teljes passzivitással, ami nemcsak politikailag, de gazdaságilag is tarthatatlan volt, s végül ez a dac vezetett el a kiegyezéshez. Megalázták népünket, amikor a katonai kivégzés helyett akasztófára juttatták a szabadságharc kiválóságait, de a nemzet a mai napig nem feledi a mártírok áldozatvállalását – mondta a történész.

A megemlékező gondolatokat követően Oroszlány önkormányzati, politikai, intézményi és társadalmi szervezeteinek képviselői helyezték el a kegyelet koszorúit az emlékmű talapzatánál, az eseményt pedig a Szijj Irma városi kórus előadása tette emlékezetesebbé.