János bácsi 11 évesen, 1939-ben érkezett Oroszlányba, ahol iskolái elvégzését követően gazdálkodóként kereste kenyerét. 1956-ban helyezkedett el az aknamélyítő vállalatnál, ahol csillés, majd vájár, végül robbantómester, brigádvezető beosztásokban dolgozott. Innen ment nyugdíjba 1983-ban.

Az ünnepeltet igencsak megcibálta az élet. 1957-ben nősült, egy lánya született. Neje hosszas betegséget követően két éve, lánya tavaly hunyt el.

Ahogyan János bácsi fogalmazott, nehéz sorsa volt, de becsülettel helytállt az évtizedek viharában. Nehéz munkáját becsülettel, tisztességgel végezte, amit a Munka Érdemrend Bronzfokozata kitüntetés is bizonyít.

A szellemileg rendkívül friss ünnepelt mindennapjai nagy részét olvasással tölti, élénken érdeklődik a világ dolgai iránt. A tisztes kort megérve lányunokájával és vejével idézi fel az elmúlt 90 évet.