Az új szemléletben már a legegyszerűbb zivatar, azaz dörgés, villámlás esetén is figyelmeztetés, illetve riasztás kerül kiadásra, hiszen már egy darab villám is veszélyt jelenthet az élet- és vagyonbiztonságra, nemcsak a hevesebb zivatarokat kísérő viharos szél, valamint jégeső.

Az új kritériumrendszer megfogalmazásakor törekedtek a közérthetőségre, és a nemzetközi trendeknek megfelelően a várható veszélyes időjárási eseményhez kapcsolódó károkozó jelenségekre hívják fel a figyelmet. Ez azt jelenti, hogy a jövőben az alábbi megfogalmazások olvashatók a zivatarra történő veszélyjelzési információkban.

• Első szintű (citromsárga) jelzést olyan esetekben alkalmazunk, amikor zivatar várható.

Ilyen időjárási helyzetekben az elsődleges veszélyforrást a villámlás jelenti, emellett esetenként jelentős szél és/vagy jég társulhat a zivatarokhoz intenzív csapadékhullás és látástávolság csökkenés mellett. Jellemzően kisebb károk keletkezhetnek, például háztetőkön néhány cserép elmozdulása; fák gallyainak letörése. Villámlás létrejöhet nagy területet érintő csapadékmezőben is, illetve rövid idejű záporeső esetén, ha a gomolyfelhő zivatarfelhővé fejlődik. Kis valószínűséggel hevesebb zivatar is előfordulhat, ennek következtében kis területen, lokálisan a fentieknél nagyobb káresemények keletkezhetnek.

• Második szintű (narancssárga színű) jelzést azokban az esetekben alkalmazzuk, amikor hevesebb zivatarok várhatók.

Ezek intenzitása extrém is lehet, így akár nagyméretű jeget vagy károkozó széllökést eredményezhetnek. A környezetben jellemzően már komoly károk jelentkezhetnek, ami nagyobb területet is érinthet, például a háztetők nagyobb mértékű sérülése, fák ágainak letörése, esetleg fakidőlés, a zivatart kísérő jég miatt gépjárművek sérülhetnek, az intenzív villámlások következtében az elektromos hálózatban történhet károsodás.

• Harmadik szintű (piros színű) jelzést azokban az esetekben alkalmazzuk, amikor fokozott veszélyt jelentő heves zivatarok várhatók.

A veszélyjelzés harmadik szintje (piros) esetén a várt heves zivatarok környezetében a narancs fokozathoz képest nagyobb eséllyel fordulhat elő nagyméretű jég és/vagy károkozó szélroham. A jellemző károk komolyak, és akár nagy területet is érinthetnek: például a háztetők teljes mértékben sérülnek, több fa kidőlésével számolhatunk, a jég a gépjárművek karosszériájában súlyos sérüléseket okoz, az elektromos hálózat jelentősen károsodik az intenzív villámtevékenység hatására.

-OMSZ-