Fekete Péter azt mondta: a képek alkotója második otthonául választotta a sűrű erdőben található templomromot és 14 éve ott élve óvja a területet. Megalapította a Vértesszentkereszt Alapítványt és gondnokaként fenntartja a létesítményt, a környék elhagyatottsága ellenére gondoskodik a műemlék “értő védelméről”.

Fekete Péter bejelentette, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egymillió forintos támogatást nyújt a Vértesszentkereszt Alapítványnak, hogy a kolostorrom értékeit minél szélesebb körben megismertethessék.

A vértesszentkereszti apátságot bencések alapították az 1100-as évek elején a Csákok birtokán, és ők tartották fenn több mint háromszáz esztendeig. A román stílusú nagytemplomot az 1200-as évek elején a bencések építették.

A templom és a mellette épült monostor az 1470-es években azonban már szinte lakhatatlanná vált. Pálosok vették át, majd a domonkosok teremtettek ott virágzó életet, végül 1543-ban ők is elmenekültek a török elől.

Az oszmán uralom alatt a hely pusztulásnak indult, majd az 1700-as években környékbeli kastélyok, templomok építéséhez vitték el köveit. Értékes faragott darabjai találhatók a környéken, például Tatán az Esterházy-kastély kertjében, de jutott belőlük Csákvárra, Pusztavámra is.

Az 1960-as, ’70-es években a területet nagyrészt feltárták M. Kozák Éva vezetésével, majd a nyolcvanas években bemutathatóvá tették, bár látogatható igazából sosem volt. A templomrom területe jelenleg hivatalosan omlásveszély miatt nem látogatható, mert a térséget alábányászták.

Az időnként érkező turistáknak Henye Péter tart tárlatvezetést.

-MTI - MTI fotó/Bodnár Boglárka-