A Nébih szerint bár az élelmiszerbiztonsági elvárásoknak megfelelnek a termékek, a kulináris élvezetükkel azért a hazai fogyasztóknak is sokszor meggyűlt már a baja.

A Magyar Élelmiszerkönyv I. kötete nagyon kevéssé szabályozza azt, hogy milyen sajtterméket lehet trappistaként eladni. A II. kötet ezzel szemben már nagyon precíz követelményeket állít az elkészítése elé, ám ezeket a gyártóknak csak akkor kell betartaniuk, ha megkülönböztetett jelzéssel illetik termékük. Azaz minőséginek, hosszú érlelésűnek nevezik. A MÉ II. kötetében leírt kritériumrendszernek már csak jóval minőségibb termékek tudnak megfelelni, amiknek az áruk is magasabb, a gyártásuk is drágább. Nem véletlen, hogy minőségi trappistát sem a hazai, sem a külföldi gyártók nemigen gyártanak. A hazai piacon található trappista sajtok élelmiszerbiztonsági szempontból mind megfelelőek, érzékszervi minőségük azonban tág határok között mozog.

Ilyen jellegű vásárlói reklamációk érkeztek már a Nébih-hez is. Jellemzően a túl puha, nehezen reszelhető állományt, az üres ízt és az erjedési lyukak hiányát szokták kifogásolni.

Az új szabályok hatályba lépése 2020 év végére várható. Ha tehát minden a tervek szerint halad, akkor 2021-ben már egy sokkal korrektebb minőségű trappista sajttal találhatják szembe magukat a hazai vásárlók .Az előállítók számára továbbra is adott lesz a lehetősége annak, hogy bármilyen, akár alacsonyabb árfekvésü, a trappistától eltérő paraméterekkel rendelkező oltós alvasztású érlelt sajtokat gyártsanak, de ezeket csak olyan megnevezéssel hozhatják forgalomba, ami nem utal a fogyasztó számára félrevezető módon trappistára.

A Pénzcentrum ellátogatott az Alföldi Tej Kft. új szabályozásra létrehozott, tavaly átadott létesítményébe is, ahol teljesen automatizált gyártósoron készül a jövő egyik új trappistája, aminek a receptúráját kilenc hónap alatt kísérletezte ki egy szakemberekből, sajtmesterekből álló csapat. Itt volt szó arról is többek között, hogy Magyarországon az eladott trappista sajtok 80 százalékát akció keretein belül értékesítik . A kereskedelmi láncok vásárlócsalogató volumen termékként kezelik, így azonban az emberek fejében az a kép él, hogy a trappista kilónkénti ára 1300 - 1600 forint. Ez azonban normál fogyasztói áron inkább 2000 forint, vagy még több. Az akciós és a normál fogyasztói ár közötti nagy különbség nincs jó hatással a sajt normál, tervezhető, kiszámítható és folyamatos értékesítésére.

A szakma várakozása szerint tehát a magyar vásárlók több okból kifolyólag is jól járnak az új szabályozással. Egyfelől az árak várhatóan nem fognak számottevően és hirtelen megemelkedni, miközben jobb lesz a sajtok minősége és várhatóan kevesebb import-trappista érkezik majd az országba.

Forrás: Pénzcentrum