A dohányzás elleni küzdelem a WHO egyik legfontosabb feladata lett az utóbbi években. A világnap programjának központjában idén a dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolása áll. Napjainkban tíz eladott dohánytermékből egy illegálisan kerül forgalomba, ez pedig nemcsak gazdasági, hanem egészségügyi következményekkel is jár. A kedvezőbb áru illegális termékek ugyanis a fiatalabb korosztály számára is könnyebben elérhetővé teszik a dohányáruk vásárlását, vagyis épp a dohányzás korlátozását célzó – a dohánytermékekre kiszabott magasabb adó, emelt árak – intézkedések ellen dolgoznak.

A dohányzás világszerte évente 6 millió ember halálát okozza, közülük mintegy 600 ezren a passzív dohányzás áldozatai. A WHO becslése szerint hatékony szabályozás hiányában ez a szám tovább emelkedik majd, 2030-ra a halálesetek száma elérheti a 8 milliót. Az égő cigarettában közel 4000 vegyület keletkezik. A legismertebb a szénmonoxid, ami csökkenti az egyes szövetek oxigénellátottságát, így növelve az érelváltozások, a vérrögképződés, a szívinfarktus és stroke kockázatát. A dohányzás 43 rákkeltő anyagot tartalmaz, vagyis minden elszívott szállal nagymértékben növeljük a rákos sejtek megjelenésének veszélyét.

A daganatos megbetegedések mellett a dohányzás a COPD, asztma, érelmeszesedés, cukorbetegség, immungyengeség és látászavarok kialakulásának kockázatát is növeli. A betegségek elkerülésén kívül esztétikai okokból is érdemesebb a füstmentes élet mellett dönteni, így elkerülhető a korai ráncosodás, a fogak besárgulása és a rossz lehelet.

A nikotin függőséget kiváltó hatása erősebb, mint a kokainé, vagy a heroiné, így a leszokás eredményesebb lehet, ha szakorvosi felügyelet mellett, nem egyedül, hanem csoportban kezdünk hozzá, így a felmerülő nehézségeket is könnyebben kezelhetjük.