A megjelenteket – köztük Lazók Zoltán polgármestert – Körtvélyfáy Zoltán művelődésszervező köszöntötte. A Műélmény Kávézóval egybekötött rendezvény vendége Árva Ferenc, történelem-földrajz szakos tanár volt.

Az esemény aktualitását egyben a Nemzeti Összetartozás Éve programsorozathoz való csatlakozás is adta, melynek fő témája Trianon volt. Ezt illusztrálta szimbolikusan a kiállított több mint 100 csodálatos fotó. Az összejövetelen – a témával kapcsolatosan - számos kérdés került megválaszolásra. Mit vesztettünk Trianonnal? Mennyire volt igazságos a Versailles-i kastélyban hozott döntés? Továbbá szóba került a „békekötés” következménye külpolitikai és történelmi szinten, a szomorú esemény eddigi feldolgozása, a határon túl rekedt magyarok sorskérdése.

Semmi kétség, hogy Magyarországot igazságtalanság érte, s ez az igazságtalanság olyan természetű volt, amelybe jó lélekkel nehéz volt belenyugodni. A történelmi Magyarország területi állományát az etnikai elv alapján bontották szét, ugyanakkor azonban ezt az etnikai elvet hazánk terhére nyilvánvalóan megsértették. Sem a kommunikatív – nemzedékről nemzedékre terjedő -, sem a kulturális emlékezet nem tudta Trianont a társadalom nagy része számára érthetővé, elfogadhatóvá tenni a mai napig. 100 év elteltével a kommunikatív emlékezet a személyes élettapasztalatok, emlékek elvesztésével együtt elenyészett, a kulturális emlékezet pedig nem volt képes megteremteni azokat a tárgyi formákat, amelyekben Trianon megérthető lenne. A történelmi katasztrófa tényszerű feldolgozása lényegében megtörtént, azonban az a különleges helyzet állt elő, hogy éppen a tények társadalmi elfogadása nem lehetséges. Ahogy Ungváry Krisztián történész fogalmazott: „Nem lehet belenyugodni, nem lehet elfogadni, nem lehet nem elfogadni. Semmit sem lehet vele igazából csinálni” – hangzott el a történelmi visszatekintő beszédben.

A rendezvény a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár, valamint a Rákóczi Szövetség közös szervezésében valósult meg. A kiállítás október 19-ig látogatható.