Valójában az első ilyen megemlékezést 1956 júniusában tartották, a nyári ünnepi könyvhéten, és csak 1964-ben kapcsolták József Attila születésnapjához. Mintául a Szovjetunió szolgált, ahol 1955-től kezdve tartottak ilyen ünnepet. A következő költészeti ankétot 1961-ben tartották, majd az Magyar Írók Szövetsége javaslata alapján a Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Osztálya 1963-ban döntött az ünnepnap április 11-re történő időzítéséről.

Kezdetben a súlypont a munkásmozgalmi líra volt, később az ünnep egyre inkább eltávolodott ettől. Egyike azon kevés számú ünnepnek, amely a Kádár-korszakban született, és a rendszerváltás után is folytatódott. E jeles napot Magyarországon kívül a szomszédos országok magyarlakta területein is megünneplik.

Ezen alkalmakkor rendszerint irodalmi előadóesteket, könyvbemutatókat tartanak, kiállításokat, találkozókat szerveznek kortárs költőkkel, versmondó versenyekkel tisztelegnek a tragikus sorsú poéta emléke és a magyar líra előtt.

Az emlékezés idén országszerte, így Oroszlányban is a kialakult koronavírus járványhelyzet miatt új formát ölt. A Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár dolgozói online vers- és prózamondó versenyt hirdettek meg, melyen a magyar líra emblematikus alakja mellett az egész műfajról megemlékeznek a résztvevők.