A nyár kedvenc savanyúsága, a kovászos uborka
Vásárláskor közepes, semmiképpen sem kicsi uborkákat válasszunk, és sokak állítása szerint a kígyóuborka nem megfelelő.
A kovászolni való uborka jellemzően apró tüskékkel rendelkezik, ezektől puha kefével érdemes a zöldséget megszabadítani, védőfelszerelés nélküli érintkezés esetén előfordulhat, hogy jóval az eljárás után is érezzük a bőrünkbe fúródó apró szemcséket.
Az egyik legfontosabb mozzanat, hogy vágjuk le a két végét, mert keserű lehet, érdemes meg is kóstolni, ugyanis megkeseredhet tőle az egész üveg savanyúság. Két irányból bevágva, állítva kell az üveget kitölteni az uborkákkal, bár a bevágások száma valószínűleg semmit nem befolyásol. Egy adag kaprot az uborkák alá és fölé is lehet tenni, és a befőttes üveg megpakolása közben ne feledkezzünk meg a fokhagymáról sem. Sós, meleg vízzel kell leöntenünk miután egy szelet kenyérrel maradásra bírjuk az üveg tartalmát.
Abban, hogy szorosan le kell-e zárni, vagy elegendő lefedni megoszlanak a vélemények, egy biztos meleg helyen kell érlelni. A rossz hír az, hogy legalább három napot várnunk kell, mielőtt fogyasztható lesz; addig, amíg az olajos zöld színt nem érte el, ne nyissuk meg az üveget. Ezután leszűrt levében egy hétig vígan el lesz a hűtőszekrényben, és ha mi is vígan el vagyunk, másnap a leve kiváló orvosság.
Forrás: Sokszínű Vidék