Szén-monoxid minden olyan tüzelő-, fűtő-, vízmelegítő eszköznél képződhet, ami nyílt lánggal működik, legyen az egy kandalló, gázkazán, vegyes tüzelésű kazán, cirkó, cserépkályha vagy egy konvektor. Tévedés, hogy csak gázüzemű készülékek esetén képződik a mérgező gáz.

A megoldás egyszerű: a fűtőeszközöket, vízmelegítőket évente ellenőriztetni, és ha szükséges, ki is kell tisztíttatni szakemberrel. Ezek műszaki cikkek, bármikor meghibásodhatnak, ezért gondoskodjunk a megelőzés másik fontos eszközéről: egy jó minőségű szén-monoxid-érzékelőről, amely életet menthet.

A fűtőeszközök karbantartását nem helyettesíti, nem akadályozza meg a mérgező gáz kialakulását, csak jelzi annak jelenlétét, így ment életet. A szén-monoxid-mérgezések elsődleges oka a helyiségek rossz szellőzése. A veszélyt a "túl jó" szigetelés, a szellőzők eltömődése és a szabálytalan gépészeti beszerelések okozzák.

A szén-monoxid-mérgezés leggyakrabban fürdőszobákban történik, mert a légtere kicsi, a nyílt égésterű vízmelegítő pedig hamar elhasználja a rendelkezésre álló levegőt. Ha pedig kevés a helyiségben a levegő, akkor tökéletlen égés alakul ki, és halálos mennyiségű szén-monoxid keletkezhet.

Fontos, hogy mindenki csak fűtésre alkalmas tüzelőanyaggal fűtsön! Fával fűtésnél a legoptimálisabb, ha két éven keresztül fedett, jól szellőző helyen tartott, kiszárított fával fűtenek. A nedves, lakkozott vagy kezelt fa növeli a képződő korom és kátrány mennyiségét, leszűkíti a kémény keresztmetszetét, s a fűtőértéke is rosszabb.

Egyes háztartásokban háztartási szeméttel fűtenek, ami a lehető legrosszabb megoldás. Ne fűtsenek színes papírral, háztartási hulladékkal, mert ezek mérgező gázokat bocsátanak ki, amelyek lerakódnak az emberek tüdejében, a bőrön, a légkörbe jutva a teljes lakókörnyezetet veszélyeztetik, valamint a fűtőeszköz és a kémény élettartamát is csökkentik.

Ha valaki két héten át háztartási hulladékkal fűt, annyi korom és kátrány rakódik le a kéményben, mint normál fűtőanyag használata esetén egy teljes fűtési szezonban.