Reneszánszát éli a kovászos kenyér
A nagyüzemi sütödékben készült kenyerek gyenge minősége egyre nagyobb igény támasztott a fogyasztókban a régi ízek, az igazi, kovászos kenyerek iránt. Ez az igény megteremtette a kenyérsütés új hullámát, a kézműves pékségek világát, és a konyhákban is egyre többen próbálkoznak a kovász életre keltésével.
Nyilván mindenki vágott már bele úgy a kenyérbe, hogy a cipó mindent csinált, csak épp azt nem, amit vártunk tőle. Hajlott, morzsálódott, szétesett. Így viselkedik a két-, háromnapos, olcsó, nagyüzemi kenyér a kés alatt. A miértre pedig egyszerű a válasz: az iparban ma már nagyrészt olyan adalékanyagokkal turbózzák fel a kenyérsütés folyamatát, ami nem ad garanciát arra, hogy napok múlva is szép szelet kenyereket ehessünk.
Mindennapi kenyerünknek ez a tulajdonsága pedig utat nyitott a kenyérsütés új hullámának. A gasztronómiában ismét reneszánszát éli a hagyományos kenyérsütés akár otthon, bolti élesztővel, akár kisebb, kézműves pékségekben valódi, élő kovásszal.
A kisebb pékségek kovászos kenyerei amellett, hogy finomabbak, a vásárló tudja róluk, hogy miből készültek. Nem tartalmaznak adalékanyagokat, nincs bennük térfogatnövelő. Ráadásul eltartható; ez az a kenyér, amit 3 nap múlva is fel tudunk szelni, és ha jól tároljuk, sosem penészedik csak szikkad.
A kovászolt kenyérnek az ízvilága és állaga mellett az egyik legfontosabb előnye, hogy sokkal egészségesebb az élesztős kenyereknél.
Forrás: Sokszínű Vidék