Jön a fáradtság, nyűgösség, idővel azonban mindenkinek a szervezete átáll, de addig napok, akár hetek is eltelhetnek. Az évente két alkalommal esedékes óraátállítás, vagyis a téli és a nyári időszámítás váltogatása megterhelő és felesleges. Eltörléséről ugyan konszenzus uralkodik, a közeli jövőben viszont mégsem szabadulunk tőle.

Elsőként Benjamin Franklin állt elő az ötlettel, hogy jó lenne napi aktivitásunkat a nappalok hosszának változásához igazítani, mert így gyertyát lehetne spórolni. A gyakorlatban ez azt jelentette volna, hogy az addig megszokott téli időt elhagyva nyárra egy órával előrébb tekernék a mutatót, így tovább lenne világos.

A javaslat később is többször felmerült, de a tettek mezejére csak az első világháború vezetett, majd energiatakarékossági megfontolásból a XX. században a világ számos országa áttért a téli és nyári időszámítás váltogatására. Ma pedig ott tartunk, hogy gazdasági előny egyáltalán nem származik belőle, egészségügyileg viszont nagyon is káros.

Az alvás és az ébrenlét ritmusa ugyanis évezredeken keresztül alakult ki, mesterséges megzavarása negatívan hat a szervezetre. Van, aki pár napon belül alkalmazkodik a fáziseltolódáshoz, másnak akár több mint egy hétre van szüksége, de addig az emberek többsége megszenvedi az óraátállítást:

• rosszabb közérzet,
• alacsonyabb teljesítmény,
• csökken a koncentráció képessége,
• ingerlékenység,
• alvási nehézségek és fáradtság.

Az Európai Parlament 2019-ben döntött az óraátállítás eltörléséről: két évet adott a tagállamoknak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítást teszik-e véglegessé. Ehhez azonban először az uniós tagállamoknak kellene megegyezni abban, hogy Európában egységesen a téli, vagy a nyári időszámítást teszik-e véglegessé.