A Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár kiállítótermében megtartott esemény előadója Árva Ferenc földrajz-történelem szakos tanár, a civil szervezet elnökségi tagja volt.

Vámbéry Ármin a felvidéki Szentgyörgyön született. Tanulmányait a dunaszerdahelyi zsidó iskolában és a pozsonyi evangélikus líceumban végezte, kiváló eredménnyel. A család és saját maga helyzetén házitanítóként igyekezett segíteni, elsősorban nyelveket tanított.

1868. április 28-án a házasságot kötött Rechnitz-Arányi Auguszta Kornéliával. Házasságukból egyetlen gyermek született, Rusztem. Apja szándékai ellenére, aki nyelvészt és orientalistát akart belőle nevelni kiváló jogász lett.

Vámbéry nyelvészként, utazóként, földrajzi felfedezőként vált igazán ismerté. Bejárta Közép-Ázsiát, Perzsiát, Türkmenisztánt, Üzbegisztánt. Kalandos élete, utazásai és beszámolói kiemelkedően fontosak voltak nem csupán egyediségük miatt, hanem mert közvetve még a világbirodalmak sorsának alakulására is hatottak.

Szomorú, de nem sok emléket állított az egykori nagy tudósnak az utókor. A mai Magyarország területén alig található szobor, emlékmű, emléktábla. Halála után több mint 60 évvel avatták az első emléktáblát a tudós emlékére, 1974-ben a Belgrád rakpart 24. ház falán. 2007-ben Érden, a Magyar Földrajzi Múzeum szoborparkjában avatták fel mellszobrát a híres közép-ázsiai kutatónak.

A „földrajzosok” Kőrösi Csoma Sándor után az egyik legfontosabb Ázsia-kutatónak tekintik Vámbéryt.