Az anyák napjának hagyománya az Egyesült Államokból terjedt el. Julia Ward Howe költő, politikai aktivista 1870-ben kiadott egy Anyák napi kiáltványt, melyben felszólítja a nőket, hogy vállaljanak aktív politikai szerepet a béke előmozdításában. Kezdeményezésére először 1872-ben Bostonban szervezték meg az ünnepet, amelyet Woodrow Wilson elnök 1914-ben nyilvánított hivatalos ünneppé; időpontja az ügy érdekében sokat fáradozó Anna Jarvis édesanyjának emlékére került május második vasárnapjára.

A gyorsan népszerűvé vált ünnepre a kereskedők is hamar felfigyeltek, mert kiugró bevételt hozott a virágárusoknak, a képeslapgyártóknak és az ajándékkereskedőknek. Maga Jarvis hevesen – és eredménytelenül – tiltakozott ez ellen, egy tüntetés során még a törvénnyel is szembekerült, élete végén pedig már nem akarta nevét az ünneppel kapcsolatba hozni.

Európában, az 1920-as években a virágkereskedők szervezetei javasolták az anyák napja átvételét. A kezdeményezést 1924-ben Ausztriában a katolikus egyház is felkarolta, hogy az elvilágiasodás ellenében a természetes és egészséges élet, az anyaság mellett emeljen szót.

Magyarországon az ünnep ötletét dr. Petri Pálné, vöröskeresztes aktivista javasolta az amerikai ünneplés mintájára. A gondolatot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői karolták fel és megtették az előkészületeket az Anyák Napja országos bevezetésére. A legelső hazai anyák napi ünnepséget 1925. március 8-án, a MÁV Gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekek tartották. 1930-tól a közoktatásügyi miniszter rendelete alapján az elemi iskolákban május egyik vasárnap délutánján „Anyák Napja” ünnepélyt tartottak.

Ma világszerte más-más napokon ünneplik az anyákat, Magyarországon ez az időpont május első vasárnapja, ahogy például Spanyolországban vagy Portugáliában is. A legtöbb országban azonban május második vasárnapján köszöntik az édesanyákat.