József Attila: Nem, nem, soha! című versével kezdődött június 4-én Oroszlányban a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából megrendezett tiszteletadás, melynek aktualitását a szomorú trianoni békediktátum 102. évfordulója adta. A Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár, valamint az Oroszlányi Rákóczi Szövetség Millenniumi Alapítványa által szervezett megemlékezésen számos városlakó, és határontúli – felvidéki és Párizsból érkezett - vendég tette tiszteletét.

„A mai napon a XX. századi magyar történelem legtragikusabb eseményére, az 1000 éves Magyarország megszűnésére emlékezünk. 1920. június 4-én a franciaországi Versailles-ban, a nagy Trianon palotának nevezett épületben írták alá az első világháborúban győztes, szövetséges és társult hatalmak képviselői az önállóvá vált Magyarország képviselőivel a békeszerződést. Azt a békeszerződést, amelyre sokkal jobban illik a diktátum, mint a szerződés kifejezés.

A szerződés kifejezésben ugyanis benne rejlik, s valamilyen formában és szinten feltételezi a felek közötti egyenlőséget. Az adott esetben, erről szó sem volt. A szomorú következmények ismeretesek. Magyarország területe) 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre csökkent, elvesztettük országunk több mint kétharmadát. A Felvidéket, Kárpátalját, Erdélyt, Délvidéket, Muravidéket és Őrvidéket. Egymagában nagyobb területet, mint ami csonka országként megmaradt nekünk. Trianon ma már a múlt, a magyar történelem nem feledhető része. Az idő kereke ugyan vissza nem forgatható, de a fájó emlékek megőrzése is kötelességünk” – mondta megemlékező beszédében Lazók Zoltán polgármester.

Őry Péter, a felvidéki Csallóközcsütörtök polgármester a következő gondolatokat osztotta meg a jelenlévőkkel: „A magyar nemzet különlegességének alapját Trianon adja. Hogy miért? Mert pontosan 102 éve kell önmagunkat úgy meghatároznunk, mint azon nemzet, mely államát önmaga nemzete veszi körül. Azért gyűltünk ma itt össze, hogy a múlt tanulságából merítsünk erőt a közös fellépésre. Arra, hogy a magyar nemzet évszázadok alatt bizonyított sikeressége, nagysága és önfenntartó képessége megmaradjon. Kizárólag a nemzeti összetartozás megélése és az ebbe vetett hitünk lehet megmaradásunk alapja. Ehhez kell erőt merítenünk a visszatekintésből, az emlékezésből és a mai napból is!” A történelmi gondolatokat követően Homonyik Sándor eMeRTon-díjas díjas énekes „Szegény Magyarország” című műsora következett.

A rendezvény zárásaként az önkormányzat, politikai és társadalmi szervezetek, városi cégek, intézmények képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit a trianoni emlékmű talapzatánál.