A Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár kamaratermében megtartott rendezvény előadója Kövesdi Mónika művészettörténész, muzeológus, a tatai Kuny Domokos Múzeum munkatársa volt.

Fellner Jakab, a XVIII. században újjáépülő Magyarország meghatározó jelentőségű építőmestere tevékeny élete során barokk épületek sorát tervezte. Az ő irodájában születtek az egykori Esterházy-birtok mezővárosainak és községeinek építészeti tervei.

A berendezkedő uradalmak építési feladatainak bőségét látva érkezett 1745-ben Magyarországra a 23 éves, morvaországi születésű fiatalember. Pallérként dolgozott Komárom vármegye építkezésein. Miután 1748-ban a komáromi építő céh mesterré fogadta, önálló vállalkozóként dolgozhatott. Ekkortájt már baumeisterként, azaz építőmesterként írta alá nevét, 1773-ban nemesi címet kapott, s attól fogva architekt, tehát építész volt a titulusa.

Nevét 1908 óta jegyzi a művészettörténet, de életműve még ma is kutatásra vár. A neki tulajdonítható épületek között van a Koller Ignác püspök megbízásából épült veszprémi püspöki palota, a pápai plébániatemplom, amellyel Esterházy Károly püspök saját birtokának főterét koronázta meg, s ugyancsak az egyházfő megbízásából építette az egri líceumot.

Több száz épület, építmény köthető Fellner nevéhez, a kastélyok és templomok mellett plébániaházak, vendégfogadók, malmok, téglavetők, sörházak, borpincék, istállók, hidak, szobortalapzatok. Mindezt akadémiai tanulmányok híján, nyilván kivételes tehetséggel megáldva, az építési gyakorlat adta tapasztalattal, valamint a mintakönyvekből, tervgyűjteményekből megszerzett tudással felvértezve tudta megvalósítani.

Számos tatai épület, Oroszlányhoz közeli település – Ászár, Császár, Dad, Kocs, Nagyigmánd, Szákszend – temploma, valamint a csákvári Esterházy- és a móri Lamberg-kastély is a kiváló mester keze munkáját őrzi.

Fellner Jakab 1780. december 12-én, Tatán hunyt el, és saját kérésére itt temették el az általa épített Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom kriptájában.