Több mint 10 000 nemzedék kellett ahhoz, hogy az emberi népesség létszáma elérje a 2 milliárdot. Azután egyetlen nemzedék - a II. világháború után születettek - életében a földi népesség 2 milliárdról 7,4 milliárdra nőtt, az átlagéletkor pedig 60 év alatt közel 22 évvel emelkedett, megközelítve a 69 életévet.

Amikor 1987-ben Földünk elérte az 5 milliárdos létszámot, az ENSZ július 11-ét a Népesedés Világnapjává nyilvánította. Tizenkét évvel később, 1999. október 12-én már 6 milliárdra nőtt a földlakók száma. Ez a gyors növekedés annak köszönhető, hogy egyrészt rendkívüli mértékben javultak a halandósági viszonyok, másrészt az átlagéletkor is jelentősen kitolódott. Csakhogy a fejlődés eredményei egyenlőtlenül oszlanak el. Amíg az Európai Uniónak ma a népesség csökkenésével és elöregedésével kell szembenéznie, addig a világ évente több mint 80 millió emberrel gyarapodik, és 2030-ra már közel 9 milliárdan leszünk a Földön. Vajon mennyi embert képes még eltartani a Föld ? Ráadásul a növekvő fogyasztás növekvő környezetkárosítással - erdőirtással, szennyezéssel, hulladékkal stb. - jár.

Az afrikai kontinensen 1950 óta csaknem 5-szörösére nőtt a népesség, Ázsiában és Latin-Amerikában több mint a 3-szorosára. Legkisebb növekedés Európában volt, mindössze 1,35-szörös. Ebből adódóan Ázsia népessége jelenleg közel 6-szorosa, Afrikáé pedig már most 1,5-szerese az európainak.

Az ENSZ becslése szerint lassuló ütemben ugyan, de tovább növekszik Földünk népessége, és a 2060-as évek elején 10 milliárd fölé emelkedik, az évszázad végén pedig megközelíti a 11 milliárdot.

A világnap célja felhívni a figyelmet olyan demográfiai tényezőkre, mint a családtervezés, nemi egyenlőség fontossága, továbbá a szegénység, a várandós nők egészsége és az emberi jogok kérdéseire.