A Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár kiállítótermében megtartott előadás vendége Bagin Árpád, az ógyallai Parabola újság szerkesztője volt, aki vetített képes prezentációban mutatta be a felvidéki település múltját. Ógyalla a régi magyar Gyál személynévből ered, mai szlovák nevét – Hurbanovo - 1948-ban kapta Jozef Miloslav Hurban szlovák író nevéből eredően. A 7200 lakosú kisváros Komáromtól 14 kilométerre található.

A települést oklevélben 1357-ben possesio Galla néven említik először, de Nagykonkoly nevű részét már 1242-ben is említi okirat. Ebben közvetlenül a tatárjárás után IV. Béla király hívét, Konkoly Thege Mátét nemesi rangra emeli és neki adja a mintegy 1600 hektáros birtokot. A terület 1404-ben a Désházy családé, 1571-től az Ordódyaké, a Gyallai családé, majd 1582-ben a Thassy és Zsigmondi családok birtoka. 1561-ben a török Ógyallát és környékét teljesen elpusztította, csak a 17. század közepén telepítették be újra. Ezután a Konkoly-Thege, a Szluha, a Csúzy család és mások a főbb birtokosai. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

1900-ban, a Meteorológiai és Földmágnesességi Magyar Királyi Központi Intézet - a mai Országos Meteorológia Szolgálat jogelődje - obszervatóriumot létesített Ógyallán, amely az első vidéki kutatóállomás volt az Osztrák-Magyar Monarchián belül. 1919. január 10-én a csehszlovák hadsereg bevonult Ógyallára, és ezzel a települést az újonnan alakult Csehszlovákiához csatolták.

Ógyalla az 1920-as évekig teljesen magyar lakta település volt, a második világháború utáni kitelepítések és a csehszlovák-magyar lakosságcsere eredményeként azonban az etnikai arányok megváltoztak és vegyes, magyar-szlovák lakosságú településsé vált. 1960-ban várossá nyilvánították.

Híres szülötte Konkoly-Thege Miklós csillagász, meteorológus, valamint Feszty Árpád festőművész – Jókai Mór veje -, az ópusztaszeri Feszty-körkép megalkotója.