Így tároljuk a gyümölcsöt és a diót télen
Akinek van lehetősége, igyekszik télre az ősszel termett gyümölcsből eltenni. Sokan befőznek vagy fagyasztanak, de más mód is van a tárolásra, spájzolni is lehet egy-két darabot.
Téli eltartásra elsősorban a téli alma alkalmas, de jól tárolható a Jonatán, a Starking, a Húsvéti Rozmaring, a Sóvári és egyéb viaszos héjú almafajta.
Tárolni csak ütődés-, nyomódás,- sérülésmentes, féregmentes, tökéletesen ép, egészséges gyümölcsöt lehet. A közepes vagy kisebb alma jobban eláll, mint a nagy. A már beérett, vagy túlérett alma tárolásra nem, inkább aszalni vagy befőzni alkalmas. Az alma alapszíne zöld. A piros almák alapszíne is eltűnik itt-ott, ahol a gyümölcsöt egy levél beárnyékolta, vagy gally fedte. Ha ez az alapszín zöld, vagy zöldes, akkor a legalkalmasabb az alma a tárolásra. Ha már sárga, úgy beérett és másként kell felhasználni.
Az almát amennyiben lehetőség van rá, érdemes földes helyiségben, száraz, szellős pincében, vagy kamrában, rácson, vagy ládákban tárolni. Legjobb a +4 fokos hőmérséklet, és a páratartalomra is érdemes odafigyelni. Jó ötlet a helyiség ablakait éjjelre nyitva hagyni, az ajtóra pedig hálót tenni, hogy kellően lehűljön a helyiség. Szobában, előszobában, szekrény tetején, a padlós, száraz helységekben az alma hamar megráncosodik, veszít a nedvességéből. Ha ládában tartjuk az almát, azt havonta egyszer át kell válogatni, a hibásakat vagy túléretteket el kell távolítani.
A körtét is érdemes átválogatni tárolás előtt, mert csak a hibátlan téli körte alkalmas tárolásra. A körte tárolásánál viszont a hőmérséklet +6-8 fok is lehet. A körtét 1 vagy 2 sorosan polcon, vagy nyitott papírdobozban kell tárolni. Ha beérett, akkor minél előbb el kell fogyasztani, mert megrothad.
A dió, mogyoró és mandula szellősen szétterítve, vagy vászon zsákban tartható. Figyelni kell arra, hogy ősszel a diót, mandulát, szedés után zöld héjából mielőbb bontsuk ki, és szárítsuk meg, mert különben megpenészedik. Zsákban, esetleg kilyuggatott papírzacskóban, vagy hálóban felakasztva évekig is eláll. Egyes diófajták, mint például a nagy szemű lódió csak frissen fogyaszthatók, mert ilyenkor lehet a héjukat lehúzni. Tárolás alatt ezeknél a mag teljesen összeszárad, megapad.
Forrás: Sokszínű Vidék