Az biztos, hogy a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár, a Polgármesteri Hivatal és a sportlétesítmények (az uszoda kivételével, amely bezárt) egyelőre fűtés nélkül üzemelnek.

Az önkormányzat azon dolgozik, hogy az oktatási-nevelési és a szociális intézményekben, még ha nagyon szigorú szabályokkal is de fenntartható legyen a működés.

A munkacsoport sorra vette, hogy milyen területeken, ingatlanokon érintett még a távfűtésben a város, ezekre az intézmények vezetőinek intézkedési tervet kell készíteniük. Hiába tartoznak például az iskolák állami fenntartás alá, ha a tálalókonyhákat az önkormányzat üzemelteti, tehát az iskolai konyhák után a városnak kell(ene) a fűtési költséget fizetnie.

De ilyen a szakmunkásképző iskola épülete is, ahol az önkormányzatnak két szolgálati lakása van, vagy a Kormányhivatal, amellyel már el is kezdődött az egyeztetés, hogy egy szerződésmódosítással közvetlenül a kormányhivatalnak számlázzon a távhőszolgáltató. Ezekből a nem városi üzemeltetésű épületekből kivonul az önkormányzat. Felmerült a megbeszélésen a civil szerveztek által működtetett épületek kérdése is, ilyen a Tájház vagy a II. Rákóczi Ferenc Klubkönyvtár, ahol szintén nem tudja átvállalni a város a megemelkedett költségeket, de a tűzoltóság és az egészségügyi szolgáltatók problémái is érintik a települést.

Külön téma volt a közvilágítás kérdése. A képviselő-testület szeptember 8-án döntött a közvilágítás LED-es fejlesztéséről, amely a jelenlegi piaci környezetben igen gyorsan megtérül, és szinte azonnal érezteti költségmegtakarító hatását. A beruházás azonban kb. 1,5 évet vesz igénybe, addig takarékossági intézkedések szükségesek. Hogy milyen technikai lehetőségeink vannak, ezt az EON, a város és a közvilágítást üzemeltető vállalkozó vizsgálják a hét folyamán. Ezt követően lehet dönteni a közvilágítás időben korlátozásáról vagy ritkításáról. Elképzelhető tehát, hogy nem minden villanyoszlop világít majd.

A polgármester október 7-re rendkívüli testületi ülést hívott össze a témában.