A farsang elengedhetetlen velejárója a farsangi fánk, melyet a felvidékiek siskának neveznek. Magyarországon a fánk a 19. században terjedt el széles körben. Hazánkban a fánksütés hagyománya a Dunántúlról indult és vált egyre több helyen szokássá, hogy a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsangkor az asztalra kerülhessen ez a finom édesség.

Az idei fánksütő versenyre 15 finomsággal jelentkeztek a sütni szerető hölgyek, asszonyok. Idén is lehetett nevezni szalagos és forgács fánkkal, de természetesen egyéb kategóriában is hirdettek ki helyezéseket.

Amíg a háromfős zsűri – Fátrai Márta Erzsébet, Kis Imréné és Viczena Miklósné - értékelt, addig a lelkes szorgoskodók különböző gyümölcsökkel és azok zamatos párlataival kínálták az érkező vendégeket.

Nem volt könnyű dolga a bíráknak hogy az íz, küllem és állag alapján eldöntsék a sorrendet, hiszen a sütemények mindegyike ínycsiklandozó és szemet gyönyörködtető volt. Végül a szalagos fánkot sütőknél Gibicz Ferencné, a forgács fánkosok közül Bíró Józsefné, míg az egyéb kategóriában Tóth Istvánné ért el első helyezést.

Három különdíj is kiosztásra került: Szigetvölgyiné Táborszki Erzsébet gőzfánkja, Nagy Lajosné burgonyás fánkja, valamint Szikszai Istvánné ördögpirulája is nagy tetszést aratott a zsűritagok körében.