A Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár kiállítótermében megtartott esemény előadója Árva Ferenc földrajz-történelem szakos tanár, a civil szervezet elnökségi tagja volt.

Bevezetőként elmondta: „Az anziksz szó jelentése látképes postai üdvözlőlap, mely a német Ansichtskarte szóból ered, de sétát is jelent. A mai előadásomban egy múltidéző sétára invitálom Önöket. Komolyan vettem az üdvözlőlap jelentést, mivel a felhasznált képanyag egy része régi képeslapok, levelezőlapok lesznek”.

A vetített képes prezentáció először ismertette Tihany földrajzi adottságait, képekkel illusztrálva hazánk első tájvédelmi körzetét, mely 1997 óta része a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak.

Ezt követően az érdeklődők vissza cseppentek a történelmi múltba. „1055. évben járunk. I. András Magyarország királya a bencés szerzetesrendnek templomot és kolostor épít Tihany egyik magaslati pontján, illetve ellátásukhoz jelentős birtokot adományoz. Az alapítás tényét, a javak átadását hártyára írt oklevél erősíti meg. A monostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyar szórványemlék”- mondta az előadó.

A több évszázadot felölelő történelmi pusztítások, viszontagságok, szerzetesrend üldözést követően a bencések 1990-ben térhettek vissza Tihanyba, de a kolostoregyüttest csak 1994-ben kapták vissza az államtól. Ezután megkezdődött a monostor teljes felújítása, ami 1995-től otthona egy élő szerzetesi közösségnek.

A tartalmas előadáson természetesen szó esett a tihanyi domb egyik legismertebb jelenségéről, a napjainkban is működő visszhangról, valamint a garda halról. Bár már csak az emléke él az egykori gardázásnak, maga a hal bekerült a település címerébe is.