Éppen csak elkezdtük élvezni a mind hosszabb és hosszabb világos periódusokat, és mindjárt itt a vége. Nos, nem a hosszú nyári fényözönnek, hiszen most kezdődik a csillagászati nyár, csupán a világosság nem terjeszkedik tovább, hanem szép lassan fogyni kezd. Szerdán lesz ugyanis az év leghosszabb napja, megtörténik a nyári napforduló. Egészen pontosan június 21-én, 16 óra 58 perc és 58 másodperckor kezdődik a csillagászati nyár.

Ha a nappalt és az éjszaka határát a napkelte és napnyugta időpontjában határozzuk meg, előbbi 16, utóbbi 8 órán át tart. A Budapestet is átszelő 19-es hosszúsági körön, szerdán 4:45-kor bukkan fel csillagunk, és 20:46-kor tűnik el – országon belül keleti és nyugati irányban pár perces eltéréssel kell számolni. Sőt, a légkör fénytörése miatt „optikai csalódásként” ennél is korábban láthatjuk meg, és mintha tovább is maradna.

Azon túl, hogy június 21. a csillagászati nyár kezdete:

• A Nap látszólagos égi útjának „legészakibb” pontján kel és nyugszik, ettől kezdve mintha egyre délebbről kukkantana be és búcsúzna.
• Ekkor delel felettünk a legmagasabban, a látóhatár fölött 66 fokkal.
• A napsugarak egyedül a mai napon érik hajszálpontosan 90 fokban a Ráktérítőt azon a ponton, ahol a napforduló pillanatában épp délidő van.

A nyári napfordulót követően a nappalok hossza először alig érzékelhetően, de csökken, az őszi napéjegyenlőségre (szeptember 23.) a sötét és világos aránya kiegyenlítődik, egyaránt 12-12 óra lesz. Utána már az éjszaka kerül túlsúlyba, a téli napfordulón, december 22-én alig nyolc és fél órán keresztül láthatjuk a Napot.