1956. október 23-án a budapesti eseményekkel kezdődött a magyar nép diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás elleni fegyveres felkelése. A diákok tüntetése tömegdemonstrációvá vált. A Parlament előtt meghallgatták Nagy Imre beszédét, ledöntötték a Sztálin-szobrot, a kommunista diktatúra jelképét. Hajnalra a fegyveres felkelők elfoglalták a Magyar Rádió épületét.

A forradalmat a szovjet csapatok fegyverrel fojtották vérbe, melyet a hatalomra emelt Kádár-rezsim megtorlása követett. A következő évtizedekben beszélni sem lehetett az eseményekről, a hivatalos álláspont szerint ellenforradalom zajlott.

Az 1980-as évek végén a rendszer gyengülésekor nyílt lehetőség az 56-os események tisztázására. 1989-ben több százezres tömeg előtt temették újra a kivégzett miniszterelnököt, Nagy Imrét és társait. 1989. október 23-án az akkori megbízott államfő, Szűrös Mátyás a Parlamentnél összegyűlt százezres tömeg előtt kiáltotta ki a III. magyar demokratikus köztársaságot.

Az új, demokratikusan választott Országgyűlés 1991-ben hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánította október 23-át.