E napon azokra emlékezünk, akiknek ereklyéit a magyar templomokban tisztelik, magyar földön születtek vagy a történelmi Magyarországhoz kötődnek. A kanonizált szentek és boldogok mellett azokra is gondolunk, akiknek nincs külön ünnepük, a hétköznapok ismeretlen hősei, szentjei, vértanúi.

Eredetileg november 6-án volt az egyházmegye ereklyéinek ünnepe, majd 1984-ben a Magyar Katolikus Püspöki Kar határozata alapján, és a II. vatikáni zsinat liturgikus rendelkezései nyomán az ünnepet november 13-ra helyezték.

„Áldott az a nép, melynek vannak szentjei, és amely tiszteli azokat, mert mindenkor áthatja az isteni áldás és szeretet.”– mondta II. János Pál pápa.

A magyar nemzet, illetve a magyar katolikus egyház bővelkedik jeles férfiakban és nőkben, akik életükkel és tevékenységükkel tanúságot tettek Krisztus mellett. Pannónia szentjeitől, majd apostoli királyunktól kezdődően mindazok, akik Magyarországon születtek, bár ha elkerültek is életük során külhoni országokba, vagy akár azok, akik magyar földre érkezve és itt élve, a magyar történelem és kultúra szerves részét képezve válhattak példaképekké.