A jeles alkalomból vetített képes előadásra várta szerdán délután az oroszlányi irodalomkedvelőket a helyi Rákóczi Szövetség.

A rendezvény előadója Szilassi Andrea, a komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár munkatársa volt. Az informatikus könyvtáros prezentációjában felvillantotta Jókai életének főbb epizódjait, számos területen megnyilvánuló tehetségét, személyiségét.

Jókai 1825. február 18-án, Komáromban látta meg a napvilágot. A Móric nevet - apja révén - Benyovszky Móric utáni tiszteletből kapta. Az iskolában kitűnő tanuló volt, már ekkor verseket, elbeszéléseket írt, később sokoldalú emberré vált, 15 nyelven beszélt, számos hivatásban, szakmában jeleskedett.

Jókait a romantika nagy mesemondójának nevezték. Hosszú élete során termékeny írónak bizonyult, szinte kiapadhatatlanul írta a szebbnél szebb, kalandos történeteket. A gyermekkori élmények, a révkomáromi iskola kertészete, a pápai és kecskeméti gimnáziumokban szerzett botanikai ismeretei, a kényszerű bujdosások a Bükkben és a budai hegyekben, majd a Sváb-hegyen, saját keze által teremtett tündérkertje alapozták meg tudományos igényű, realista tájleírásait.

Több mint 200 regényt, elbeszéléskötetet adott az irodalomnak és az olvasóközönségnek, melyekből számos népszerű film készült. Élete során számos lapot alapított, publicistaként rengeteg cikket, tárcát írt saját és más korabeli sajtóorgánumokba.

Az 1848-49-es forradalom idején részt vett a felkelésben, ott volt a Pilvax kávéházban a márciusi ifjakkal. Közreműködött Táncsics Mihály kiszabadításában, akit a Nemzeti Színházhoz vittek, majd egy spontán előadás keretében előadták a Bánk bánt, és a Rákóczi-indulót.

Hosszú, tartalmas élet után 1904. május 5-én, 80. éves korában hunyt el Budapesten.

Az előadás végén elhangzott „Az én papagájom” című elbeszélés, mely rövid betekintést adott a nagy magyar író családi életébe.