Míg a fejlettebb országok az alacsony termékenységgel, a társadalom gyorsuló öregedésével, az ellátórendszerekkel kapcsolatos gondokkal küzdenek, addig a fejletlenebb térségekben az élelmiszerhiány, a szegénység, az oktatás hiánya, a munkanélküliség, az alapvető egészségügyi és szociális ellátások biztosítása jelent komoly kihívást.

1989-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete abból az apropóból nyilvánította népesedési világnappá július 11-ét, hogy két évvel korábban ezen a napon érte el a Föld lakossága az 5 milliárd főt. A globális népességszám hosszú időszakon keresztül alacsony volt, több százezer év telt el, amikor 1804-ben 1 milliárd főre, majd további 123 év alatt a duplájára nőtt. A következő 47 esztendő alatt ismét megduplázódott a népesség, és 2012-ben már 7 milliárd fölé emelkedett. Az ENSZ legújabb számításai szerint 2023 novembere óta már több mint 8 milliárd ember él a Földön.

A második világháború óta 12-15 évente egymilliárd emberrel bővül az emberiség száma.

„A jelenlegi népességdinamika a nagy mozgás eredménye. És ha megnézzük, hogy mi hozza létre ezt a mozgást, akkor azt látjuk, hogy az emberek úgy érzik, hogy a hely, ahol élnek nem biztonságos. Most az éghajlat egy újabb lökést jelent az emberek számára, hogy elhagyják azt a helyet, ahol élnek, és máshol keressenek jobb életet. Tehát éghajlati megoldásokat kell keresnünk, és a békét is a középpontba kell helyeznünk. A másik része a dolognak az, hogy ez az első alkalom az emberiség történetében, amikor ennyi eltérés van. Valójában kétharmadunk olyan helyeken él, ahol 2050-re a népesség jelentősen csökkenni fog. Egyharmadunk azonban még mindig olyan helyeken él, ahol a népesség nagyon gyorsan növekszik. Sok nő van a fejlődő országokban, akik még mindig nem jutnak fogamzásgátláshoz” – mondta a népességnövekedési trendek hátteréről az ENSZ Népesedési Alapjának ügyvezető igazgatója, Natalia Kanem.

A népességszám a jelenlegi előrejelzések szerint a 2080-as években tetőzik, 10,4 milliárd fővel, és ezen a szinten marad a század végéig.