Jelky András életútja és öröksége
A bajai születésű világutazó kalandokban gazdag életét és a róla fennmaradt történetek hitelességét mutatták be a Rákóczi Szövetség szervezésében.
A Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtárban tartott előadáson Árva Ferenc földrajz–történelem szakos tanár ismertette Jelky András kalandokban bővelkedő életútját, kiegészítve a korabeli történelmi és társadalmi háttér bemutatásával. A rendezvényen, amelyen Mók Attila alpolgármester is jelen volt, a résztvevőket Nagy Csaba, a Rákóczi Szövetség Oroszlányi Szervezetének elnöke köszöntötte.
Árva Ferenc kiemelte, hogy Jelky András, a „vándor bajai szabólegény” több kontinenst is bejárt, részben kényszerből, részben önként. Hangsúlyozta, hogy az interneten található információk egy része pontatlan, mivel számos lexikon és online forrás Hevesi Lajos 1872-ben írt kalandregényéből vett át elemeket, ami téves adatokhoz vezetett. Az előadás szervezői eredetileg a születés 295. évfordulójára készültek, ám az anyakönyvi bejegyzések alapján kiderült, hogy Jelky később látta meg a napvilágot.
– A célunk az volt, hogy ne csak a közismert történeteket ismételjük, hanem azokat az érdekességeket is bemutassuk, amelyek hiteles forrásokon alapulnak – mondta Árva Ferenc.
Jelky András 1738-ban született Baján, fiatalon szabólegényként dolgozott, majd a céhes hagyományok szerint vándorútra indult. Pályafutása során több országban megfordult Bécstől Párizsig, és utazásai alatt többször kényszertoborzók fogságába esett. Élete során több névváltozatot is használt, de az utókor Jelky Andrásként tartja számon.
A világjáró magyar 45 éves korában, 1783-ban hunyt el Budán. Korabeli feljegyzések szerint holland tanácsosként helyezték örök nyugalomra a Szent Anna templom kriptájában. Életútja ma is kutatások tárgya, írásai és a róla készült kiadványok pedig értékes forrásként szolgálnak a XVIII. századi utazások és a tengerentúli magyar jelenlét történetéhez.