Délután négy órakor, az evangélikus templom harangjátéka után Nagy Csaba, a Rákóczi Szövetség Oroszlányi Szervezetének elnöke emlékezett mindazokra a hősökre, akik életüket adták a haza szabadságáért. Történeti visszatekintésében kitért arra is, hogy 1930-ban avatták fel az evangélikus templom kapuja mellett az első világháború oroszlányi hősi halottainak emléktábláját, amelyre 51 elesett katona nevét vésték fel. A második világháború helyi áldozatainak emléktáblája 1990. március 15-én került ugyanide, rajta 36 név őrzi azok emlékét, akik életüket áldozták Magyarországért. E falak előtt évente kétszer tartanak megemlékezést.

Az elnök emlékező szavai után Pápicsné Jakab Johanna evangélikus lelkész imára hívta a megjelenteket. A koszorúzás előtt Kovács Anna tangóharmonikán előadott katonadalokkal idézte fel a honvédek mindennapjait.

Tavaly Nagy Roland történész levéltári kutatásai nyomán hívta fel a figyelmet arra, hogy az oroszlányi temető egyik elhanyagolt sírjában nyugszik Szücs István huszárhonvéd. Az elesett katona ahhoz a huszáralakulathoz tartozott, amely 1944 végén és 1945 elején súlyos harcokat vívott a Vértesben. Szücs István 1945. január 30-án Oroszlány közelében halt hősi halált, majd a helyi temetőben talált végső nyughelyet. A sírt 2025-ben védetté nyilvánította az oroszlányi önkormányzat, azóta az elesett huszárhonvéd nyughelyénél is megemlékeznek a Magyar Hősök Napján.