Magyarországon is egyre többen tudják, hogy május 25. a Bor Világnapja, amely Szent Orbán napjához, a szőlő és bor védőszentjéhez kapcsolódik. Ezért is tartanak ilyenkor sok helyen Orbán napi ünnepet, legyen szó a Tokaji Szent Orbán zarándoklatról, vagy az Orbán napi Bor és Pinceünnepről.

Május 12. világszerte az Ápolók Nemzetközi Napja annak emlékére, hogy 1820-ban ezen a napon született Florence Nightingale brit ápolónő, az ápolóképzés kiemelkedő alakja.

A minden évben megrendezett Európa nap (május 9.) az európai béke és egység ünnepe. Ezen a napon a történelmi jelentőségű "Schuman-nyilatkozat" évfordulóját ünnepeljük. Robert Schuman francia külügyminiszter 1950. május 9-én Párizsban olyan új politikai és gazdasági együttműködést vázolt fel Európa számára, amely lehetetlenné teszi a háborút a kontinens országai között.

A Nemzetközi Vöröskereszt 1949-ben nyilvánította május 8-át világnappá, ez a dátum az alapító, Henri Dunant születésnapja. Ezzel el is jutottunk a Vöröskereszt megszületésének ötletéhez, mely erősen a történelemben gyökerezik.

Az anyák napja világszerte ünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, a legtöbb országban ez a megemlékezés májusra, ezen belül a legtöbb helyen május második vasárnapjára esik. Magyarországon május első vasárnapján köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat.

Százharminc éve, 1890-ben ünnepelték először május 1-jét, amely egy évszázadon át volt a munkások nemzetközi ünnepe, az 1990-es évektől pedig a munkavállalók szolidaritási napja.

A magyar szabadságharc egyik dicső csatája zajlott le a felvidéki Nagysallóban. 1849. április 19-e aranybetűkkel került be a magyarság és a község történelmébe is. Ez volt a dicső tavaszi hadjárat egyik legvéresebb csatája.

Április 12-én emlékezünk a Felvidékről kitelepített magyarok tízezreire. E napot a magyar Országgyűlés 2012 decemberében a 86/2012 (XII. 7.) számú határozatával nyilvánította emléknappá.

Százhatvan évvel ezelőtt, 1860. április 8-án a döblingi szanatóriumban lövés dördült, mely kioltotta a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István életét. A reformkori politikus, az 1848-as Batthyány-kormány közlekedés- és közmunkaügyi minisztere tizenkét évnyi szanatóriumi kezelés után önkezével vetett véget életének.

„A legelsők között van, ki Magyarországot, annak fővárosát, Budapestet naggyá, az egész világ előtt bámulttá és elismertté tette. Ő volt a nagy úttörő művész, aki kijelölte pályatársainak – kik rajongtak érte – a haladás ösvényeit ” – mondta róla Hieronymi Károly 1896 szeptemberében, a budapesti Ybl Miklós szobor ünnepélyes átadásán.