Az országos átlaghoz képest (26,8%, KSH 2018) valamelyest alacsonyabb a 60 év felettiek lakosságon belüli aránya – köszönhető a várost történeti-fejlődési előzményeinek –, ugyanakkor a város intézményeinek szakemberei, civil szervezetek képviselői, valamint magánszemélyek érzékelik és jelzik, hogy a korosztály szociális és egészségügyi jellegű problémái időről-időre sokasodnak és mélyülnek, a mindennapjaik megélését segítő igényeikre, kéréseikre oda kell figyelni és megoldásokat kell keresni.

A fentiek is indokolják a város szociális ellátórendszerének fejlesztését, kapcsolódó szolgáltatásainak bővítését, illetve az egyéni problémák kezelését – áll többek között abban a kutatási összegzésben, amit legutóbbi ülésén tárgyalt a képviselő-testület, több mint ezer megkérdezett polgár igényét megismerve.

Az időseket ellátó szociális szolgáltatások területén évek óta nincsenek olyan elérhető pályázati lehetőségek, amely a fejlődés irányába hatnának. Várhatóan az önkormányzatnak önerőből kell megoldania a kötelező és vállalt szolgáltatásainak fejlesztését, új szolgáltatások bevezetését, ezért a tervezés és ütemezés kifejezett fontossággal bír.

Mint az az összegzésben olvasható, az országos tendenciához hasonlóan az egyfős háztartások aránya magas (35%), és egyre inkább növekvő tendenciát mutat. Városunk az elöregedő települések közé tartozik, ezért célszerű idejekorán felkészülni az egyedül maradó, segítséget nélkülöző, betegségekben szenvedő idős emberek méltó ellátására, a róluk való gondoskodásra.

Szociális szempontból problémát jelent az, hogy a szociális törvény az ellátáshoz jutást az egészségi állapottól teszi függővé. Nem ad, illetve kevésbé ad lehetőséget a szociális paraméterek figyelembevételére, illetve a jövedelmi viszonyok a szolgáltatáshoz való hozzájutás szempontjából az egyes ellátásokra irányulóan nagy befolyással bírnak.

Átgondolást érdemel azon idős emberek helyzete, akik a jövedelmi viszonyuk alapján a legrászorultabb rétegbe tartoznak, mivel ők még az alapvető ellátásokból is kiszorulhatnak. Ennek tükrében célszerű átgondolni a jelenlegi városi ellátórendszer szerkezetét és kapacitását (étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek átmeneti otthona), illetve a lehetséges hiátusokra terveket, számításokat végezni (tartós ellátást nyújtó intézmény, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás)

A város lakosai csak csekély arányban ismerik az önkormányzat idősek támogatására irányuló törekvéseit, ezért célszerű volna a média eszközeinek igénybevételével erre vonatkozóan több információt átadni a lakosság számára. A városban működő civil szervezetek az önkormányzat számára potenciális partnereket jelentenek a szociális ellátások, azok szolgáltatásainak kiegészítőiként. Javasolt az e szervezetekkel való együttműködés, együtt gondolkozás, esetlegesen közös stratégia kidolgozása.

A kutatás teljes anyaga mellékletünkben olvasható!