Advent a keresztény kultúrkörben a karácsony napját megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig tart. Advent első vasárnapja, amely Szent András napjához legközelebb eső vasárnap, egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.
Advent első vasárnapján Lazók Zoltán polgármester – a pandémiás helyzetre való tekintettel – az előző évektől eltérően egyedül gyújtotta meg a város adventi koszorújának első gyertyáját.
November 27-én az új fertőzöttek regisztrálásával 5600 fölé emelkedett a Komárom-Esztergom megyei igazolt covidosok száma.
Vasárnap gyújtjuk meg az adventi koszorú első gyertyáját, ezzel elkezdődik az ünnepi készülődés, a várakozás időszaka. Ha azonban nem biztonságos koszorút veszünk vagy készítünk, esetleg nem megfelelő helyre tesszük az adventi díszt, könnyen bekövetkezhet a baj, amikor már csak a tűzoltók segíthetnek.
Először 1954. november 27-én adományoztak kitüntetéseket a sokszoros véradóknak. Ebből az alkalomból a Magyar Vöröskereszt 1987-ben javasolta, hogy 1988-tól kezdődően november 27. legyen a magyar véradók napja Magyarországon.
Két hónappal meghosszabbították az érvényben lévő határátlépési kontrollt.
Régen gyógyító tulajdonságai miatt ismerték, ma már inkább fűszerként használjuk, de a torma még mindig praktikus és olcsó "orvosság". Gyökeréből tinktúrákat, szirupot, bort, ecetet, lisztet vagy macerált oldatot is készítenek.
Csütörtöktől az ország összes postáján a nyitást követő egy órában elsőbbséget biztosítanak a kiszolgálásban a 65 év felettieknek, ezért az idősek számára javasolják, hogy közvetlenül nyitás után érkezzenek, többi ügyfelüktől pedig türelmet kérnek- közölte a Magyar Posta szerdán az MTI-vel.
Advent közeledtével megérkezett a Szent Borbála térre a város idei karácsonyfája, mely immáron hatodik alkalommal került felállításra. A kb. 13 méter magas, formás fenyőt a Vértesi Erőmű Zrt. adományozta a városnak.
Ma van a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja. Az Országgyűlés 2012. május 21-én határozott úgy, hogy november 25-e legyen a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, mert 1953-ban ekkor léphetett ismét magyar földre azon politikai rabok első csoportja, amelynek tagjai túlélték a Gulág borzalmait.
