A Vértesi Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság, mint vadászatra jogosult, illetve közös képviselő és erdőgazdálkodó, a kezelésébe tartozó vadászterületeken a balesetek elkerülése, valamint a vad-gépjármű ütközések megelőzése érdekében korlátozza az erdőterületek látogatását.

Annak idején, amikor én is így álltam szeptemberben a tanévnyitó ünnepségen, bizony vegyes érzések kavarogtak bennem. Sajnáltam a múló nyarat, a tovatűnő napot, a bandázást, a kirándulásokat, magát a szabadságot. Aztán egyszercsak a füzeteket kötöttük be, és ragasztottuk rá a cimkéket, mert az iskolakezdés ott volt a küszöbön. És olyankor elfogott a kíváncsiság, a magasabb osztályba lépés izgalma.

Húsz esztendeje, 1995. augusztus 17-én, egy csütörtöki délutánon alakult meg a Rákóczi Szövetség oroszlányi szervezete 13 fővel. Az akkor még kis létszámú közösség azért fogott össze, hogy támogassa a Kárpát-medencei magyarsággal való kapcsolattartást, az anyanyelv gyakorlásának biztosítását, nemzeti kultúrájuk, évszázados hagyományaik továbbvitelét és identitásuk megőrzését. Az egykori csapat mára közel százfős szervezetté fejlődött, melynek tagjai szombaton ezért gyűltek össze Kőhányáson, hogy megünnepeljék megalakulásuk két évtizedes jubileumát.

Több meglepetés is várta az Oroszlányi Önkéntes Tűzoltó Egyesület családi napjának vendégeit szombaton a Szent Flórián téren, aminek neve immár egybeforrt a lánglovagokkal, hiszen négy évvel ezelőtt ők voltak az elnevezés kezdeményezői. Elsőként Tyukodi József parancsnok köszöntötte a megjelenteket, köztük Lazók Zoltán polgármestert, Németh Gábor alpolgármestert, File Beáta jegyzőt, valamint Kelkó Balázs tűzoltó alezredest, a tatabányai Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetőjét.

Felhívással fordul társadalmi szerepvállalása részeként az Oroszlányi Sportegylet (OSE) a város természetszerető, környezettudatos lakóihoz.

Erdő Péter bíboros, prímás, érsek volt az 1Úton Nemzetközi Zarándoknap fővédnöke. A szombati program részeként Oroszlányból is indultak csoportok.

Elsőként vehette át 1992-ben Varga Istvánné, Mariska néni az Oroszlányért kitüntető oklevelet, majd 2001-ben Oroszlány díszpolgárává is megválasztották a mindenki által ismert és tisztelt aktivistát, aki tevékenységével maradandót hagyott az utókorra a szlovák kultúra és hagyományok megőrzésében.

Már korareggel sürgölődtek az asszonyok és a férfiak, az oroszlányi szlovák tájház környékén, hogy minden készen fogadja szombaton a XXI. falunap látogatóit. A Falu-Hagyományőrző és Kulturális Egyesület, valamint a Szlovák Önkormányzat által szervezett rendezvény nyolc órakor kezdődött hivatalosan, s addigra a pajtában szemgyönyörködtető termékbemutatót rendeztek be a kertészkedők, és ott kapott helyet az idén elhunyt Danis Irén festményeiből, rajzaiból összeállított tárlat is.

„Nem az idő vasfoga, hanem az elhanyagolás, a közöny. Pedig a mai gyerekek többségének sincs pénze balatoni nyaralásra, szükség volna díjtalan táborokra” – írta a legnagyobb közösségi oldalon az egyik kommentező megtekintve a káptalanfüredi táborról közzétett – a napokban készült – képeket.

Komoly forrásokat biztosított az elmúlt években a pénzügyi lehetőségek bővülésével és a pályázati források igénybevételével Oroszlány önkormányzata a sportlétesítmények fejlesztéséhez.