Ezen a napon az 1848/49-es magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15. jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Először 1927-ben nyilvánították hivatalosan nemzeti ünneppé.

1990 óta március 15-én „A magyar sajtó napját” is ünnepeljük, mivel 1848-ban ezen a napon nyomtatták az első szabad magyar sajtó termékeit: a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt.

A karácsony az egyik legnagyobb keresztény ünnep, amellyel Isten fia, Jézus Krisztus földi születésére emlékeznek. Minden évben december 25-én tartják világszerte, habár Jézus születésének tényleges időpontja nem ismert.

A szenteste december 24 napján, Karácsony előestéje. A református keresztények szentestén istentiszteleten vesznek részt, majd másnap úrvacsorát vesznek. December 24-én hagyományosan a katolikus családok böjtölnek, és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát.

November 1-je Mindenszentek ünnepe.

Méltó megemlékezésre került sor Oroszlányban október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 64. évfordulója alkalmából.

Augusztus 20-án, az ünnepi testületi ülést követően a Millenniumi emlékműnél folytatódott a megemlékezés Oroszlányban.

Lazók Zoltán polgármester köszöntötte Szent István napján a képviselő-testületi ülés vendégeit, meghívottait, majd az ünnepi gondolatokat követően dr. File Beáta jegyző ismertette az idei városi kitüntetettek munkásságát.

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Az ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás. A nemzeti színű szalaggal átkötött, frissen sütött kenyeret először ünnepélyesen megszentelik, majd felszelik és végül szétosztják a darabjait.

A megyeszékhelyről is látogatták az OSE által szervezett kosárlabda tábort.