Június 27-én I. Szent László királyt ünnepeljük, a magyar lovagkor példaképét, mondáink hősét, alighanem a legnépszerűbb magyar szentet. A középkori hazai mondák és legendák annyira egyetlen szentünket sem magasztalták, mint László királyt.

Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását a keresztény világ vasárnap, a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli. Ez alkalomból a keresztény egyházak országszerte ünnepi miséket, illetve istentiszteleteket tartanak.

A nemzetközi gyermeknapot a világ számos országában megünneplik, az év legkülönbözőbb napjain. Az ünnepet először Törökországban tartották meg 1920-ban, majd később a genfi Gyermekjóléti Konferencián 1925-ben.

„A márciusi fellángolás (...) bölcsője volt a magyar alkotmánynak s éppen ezért sírig tartó kötelessége minden magyar embernek, hogy a szabadság ébredésének emlékét, mely csodálatosan összeesik a tavasz ébredésével, minden évben kegyelettel megülje. Csak így érhetjük el, hogy az utódok soha szem elől ne téveszthessék dicső őseik érdemeit.” /Cinkotai Nagy Ince/

Nyolcszázharmincötben a római katolikus egyház november 1-jét mindenszentek ünnepének nevezte ki. Később november 2-át is szent nappá, a halottak napjává nyilvánította.

A bányászok és a bányászat előtt tisztelegtek pénteken az egybegyűltek a Szent Borbála Téren a hagyományos Bányásznapi koszorúzási ünnepségen. A főhajtás végén díszes megyezászlóval gazdagodott a város.

1992-ben döntött úgy Oroszlány város képviselő-testülete, hogy augusztus 20-án, nemzeti ünnepünkön, kitüntetéseket adományoz azoknak, akik személyes példamutatásukkal, a településért végzett munkájukkal, a város életében a közösség javára kifejtett kimagaslóan és tartósan eredményes tevékenységükkel hozzájárultak ahhoz, hogy Oroszlány dinamikusan és töretlenül fejlődjön.

Isten éltessen, Magyarország! - így kezdte ünnepi beszédét Czunyiné Bertalan Judit országgyűlési képviselő kedden délután a Millenniumi Emlékműnél, aki így folytatta – augusztus 20-án tulajdonképpen születésnap van. Hazánk születésnapja. Államalapítás. Az ünnep maga, különösen a születésnap, egyfajta rendhagyó számvetés. Összegzés múlt és ma relációjában, értékelés és jövő tervezés.

Szent István királyunk élete hazánk történelmének csak rövid korszaka volt, de ez az időszak egész életünket és sorsunkat is meghatározta.

Szent István király napja az egyik legrégebbi magyar ünnepnap, a keresztény magyar állam alapításának és ezeréves folytonosságának emléknapja.